1956 októberének katartikus hangulatában még úgy tűnt, hogy valóra válhat a magyar nemzet nagy álma: az ’50-es évek zsarnoki uralmát egy új, egy élhetőbb, a demokratikus szabadságjogokat megteremtő „emberarcú szocializmus” válthatja fel.

Álmunkat a szovjet tankok szertefoszlatták. Forradalmunkat leverték, szabadságharcunkat vérbe fojtották. Ennek a tragikus, mégis felemelő ünnepnek az atmoszféráját próbáltuk felidézni az ’56-os hősök tiszteletére összeállított emlékműsorunkban.

A korabeli fotók, a film- és dokumentumfilm-részletek által akaratlanul is részeseivé váltunk a forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeinek. Az ünnepre való érzelmi ráhangolódásban különösen fontos szerepe volt Zorán Volt egy tánc című dalának, melyet a 8. évfolyamos diákokból erre az alkalomra létrejött kórus adott elő.

Az emlékezésnek a dalon kívül Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse teremtett sajátos keretet. A vers, mely hol fogcsikorgató dühvel elmondott vádbeszédként, hol a megváltoztathatatlant elfogadó, csendes beletörődésként hangzott diákjaink előadásában.

A műsort övező csönd és figyelem bizonyította, hogy a hallgatóság átérezte, megértette ’56 legfontosabb üzenetét: szabadságunk, emberi méltóságunk olyan érték, melyért akkor is érdemes küzdenünk, ha az erőfeszítés reménytelennek, a meghozott áldozat hiábavalónak tűnik.

Bár az ’56-os hősök harca kilátástalan volt, önfeláldozásuk mindannyiunk számára példaértékű lehet.
Köszönjük a 8.-osok lelkiismeretes felkészülését, szenvedéllyel és mély átérzéssel bemutatott ünnepi műsorát.

Balázsné Szelezsán Mária,
Czeglédyné Somi Éva,
Petrócziné Mészáros Erzsébet (felkészítő tanárok)