„Fogyatékosnak lenni, nem jelenti azt, vesztesnek lenni.”

A mai magyar parasport kialakulásában döntő jelentőségű volt, hogy az első, intézményesített sportszervezetet megalakították olyan legendák, mint Tauber Zoltán, hazánk első paralimpiai bajnoka, Fejes András, aki az első magyar paralimpiai érmet nyerte, és a Mozgásjavító tanárai, diákjai. A klub a névválasztásával a legendás vízilabdázó és úszó előtt tisztelget, aki lábamputáltként az épek között lett olimpiai bajnok 1932-ben és 1936-ban.

Iskolánk idén is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Az alsó tagozatos diákok rendhagyó testnevelés órák keretében tapasztalhatták meg, hogy milyen „másképpen” végrehajtani egy-egy mozgásos feladatot. A 4.b osztályos tanulók kerekesszékbe ültek, a felső tagozatos diákok a tornateremben próbálhatták ki, hogy bekötött szemmel, vagy csak a felső testükre támaszkodva, hogyan tudnak boldogulni. A diákokat ez a nap az empátián túl az együttműködésre is ösztönözte. Mindegyik alsós osztályban rendhagyó órát tartottak tanítóink ezen a napon.

A 3. b osztályos diákok a Lecsó című filmet nézték meg, amely elmondásuk szerint a „szívűkig hatolt”. Átérezhették, hogyan változik meg az egyes ember élete, miután nem tud járni többé.

A film megnézése után arra kértük őket, hogy szájjal fessenek. Alkotásaikban fejezzék ki azt a hangulatot, amelyre a film ihlette meg őket.

Az aulában rajzokkal emlékeztünk meg erre a napra Zsuzsi néni tanítványainak kiállításával.

Ez a különleges nap megerősített bennünket abban, hogy jövőre még több foglalkozással és programmal készüljünk diákjainknak.

Ceglédi Anna