Pályázati azonosító HAT-19-01-0727
Iskolánk 7.b és néhány 7.a osztályos tanulói 2022 májusában utaztak a Határtalanul! pályázat lehetőségeként Erdélybe, a történelmi Magyarország csodálatos vidékére. Erdély történelme évszázadokon át összefonódott hazánk történelmével, a trianoni békeszerződés azonban elszakította tőlünk.
A kirándulás címe: Kalotaszeg matematikus szemmel. Szimmetria a természetben, a népi motívumokban és az építészetben. E gondolatkör köré szerveztük a kirándulás fő tevékenységterületeit, vezérfonalát. Úticélunk és szálláshelyünk Kalotaszeg volt, amely tájegység a tömbmagyar területek egyike, ahol a magyar népi tradíciókat hűen őrzik. 6 napot töltöttünk kint 2022. május 22-27-ig.
A pályázaton elnyert összeg: 2 960 000 Ft. Csillagtúraként szerveztük a meglátogatandó helyszíneket, vagyis naponta utaztunk és visszatértünk kalotaszegi szállásunkra.
Ezzel a pályázattal 25 tanuló és 2 pedagógus utazott.
Minden diák kiselőadásokkal készült egy előre meghatározott témából, melyet az út során, az adott nevezetességnél bemutatott társainak.
Az előkészítő órán megismerkedtünk a magyar történelem adott időszakával, a trianoni eseményekkel, a kalotaszegi tájegység jellemzőivel. A diákok ellátogattak a Szegedi Alsóvárosi Tájházba, ahol megismerkedtek a Dél-Alföld építészetével, életmódjával, népművészetével. A tanórákon átismételték az euklideszi geometria jellemzőit is.
Az indulás napját mindannyian izgalommal vártuk. Hajnalban indultunk el és Méhkerékig meg sem álltunk. A határon túljutva az első állomáshely Nagyszalonta, Arany János, -és a hagyományok szerint- Toldi Miklós szülőhelye volt. A Csonkatoronyban idegenvezető segítségével ismerkedtünk meg az egyik legkiválóbb költőnk életútjával, sorsának helyszíneivel, költészetének egyik fő állomásával, és a tiszteletére berendezett emlékmúzeummal. Érdekes, interaktív bemutató tette élményszerűvé a hallottakat. A Petőfi Sándor által rajzolt arckép dombornyomatáról ceruzás rajzokat is hozhattunk magunkkal. Rövid utazás után Kiskohra érkeztünk. Itt található Erdély leglátványosabb cseppkőbarlangja, a Medve-barlang. A 200 millió éves barlang története szerint a bejáratot leomló sziklatörmelék zárta el, és a bent rekedt medvék egymást falták fel éhségükben. Ezért láthattunk épen maradt medvecsontvázat is az egyedi cseppkövek mellett.
A második nap Torda felé vezetett utunk. Első állomásunk a sóbánya volt. Csodás látvány volt az óriáskerék, az üveglift és a csónakázótó. Gyalog mentünk le a sóbánya alsó szintjére, a sok lépcső is jelezte számunkra az óriási méreteket. A sóbányászatról szóló kiállításrész a só értékeit tudatosította bennünk. Élmény volt a visszhangjáték és a „sókóstoló”. Délután a Tordai-hasadék felé vettük az útirányt. Átkeltünk a hasadékon, és gyönyörködtünk a természet látványában, miközben felelevenítettük Szent László legendát is.
A harmadik nap első állomása Válaszút volt, ahol Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményével ismerkedtünk. Itt elsősorban a névadó által gyűjtött néprajzi kincs érdekelt bennünket. Megértettük, micsoda hatalmas feladat a magyar népi kultúra összefogása, a szórványmagyarság megőrzése. Megmaradásunk titka az anyanyelvi kultúra ápolása és a népzene és néptánc adta kultúrkincs megőrzésében rejlik. Fényképeket, faragott bútorokat, használati tárgyakat láthattunk, de a különböző tájegységek csodálatos népviselete mindannyiunkat elvarázsolt.
Kolozsvár megtekintéséhez óriási segítség volt idegenvezetőnk, egy református lelkésznő. .Ez a város az ország egyik legjelentősebb kulturális központja. Élmény volt látni a Fő téren magasodó Szent Mihály katolikus templomot, amely mellett áll Fadrusz János híres Mátyás király lovasszobra. Tisztelegtünk Mátyás király emlékműve előtt, és szalagot kötöttünk a hadvezér és vezérei szobrára. Megtekintettük a városközpontban található Mátyás-szülőházat is, ahol nemzeti színű szalagot hagytunk emlékül.
A tükör utca szimmetriájának felfedezése után Bolyai János szülőháza és emléktáblája előtt átismételtük az euklidészi és bolyai geometria alapjait.
A délután további részében a Babes-Bolyai Tudományegyemet látogattuk meg, és megismertük történetét, világhírű tudósait. Majd a Farkas Utcai Református Templom épületét tekintettük meg. Megismertük a bejárat előtt álló szobormásolat történetét Sárkányölő Szent Györgyről.
A negyedik napon sokféle program várt ránk. Focimeccsel indítottuk a reggelt: a Bánffyhunyadi Vlegyásza Szakképző Líceum magyar tagozatának csapatával játszottak diákjaink, majd rövid ismerkedés, .beszélgetés követte a barátságos mérkőzést.
A nap folytatásaként a kalotaszegi templomokat vettük sorra. A bánffyhunyadi református templom csodálatosan restaurált épülete volt az első állomás. A zsindelytető mellett a 14. századi freskók maradványai, a padok, az orgona, a toronyóra, a kazettás mennyezet mind megújult. A tiszteletes úr elfoglaltsága miatt a harangozó néni mutatta be a templomot.
Ezt követően Magyarvalkóra utaztunk. A festői környezetbe ágyazott fazsindelyes, 4 fiatornyos templom mindenkit lenyűgözött . Látogatásunk végén a tájhintát próbálhattuk ki, mely szinte a repülés érzetét keltette bennünk. Következett Magyargyerőmonostor várfallal körbevett temploma. A környék egyik legrégebbi épülete, amelynek alapja 1196-ban épült. A felújított, ragyogó templombelsőt kék írásos és fehér vagdalásos hímzések díszítik. Itt is közös énekléssel fejeztük be az ismerkedést. Rövid buszút után a Malató csúcsaira szaladtunk fel, ahonnan bámulatos látvány tárult elénk a kalotaszegi tájegységről. A természet ismét elvarázsolt bennünket, távol a Vigyázó havas csúcsai magaslottak. Negyedik állomásunk a Körösfői templom volt, ahol egy Rákóczi szőnyeget is őriznek.
Ötödik nap: Torockó, a legnyugatibb székely végvár, s talán a legszebb település következett. A nagyrészt magyarok lakta falu különleges népviseletével és népművészetével elnyerte az Európa Nostra Díjat. A Torockói Néprajzi Múzeum kiállítást is megcsodáltuk, melynek különlegessége a vasművesség remekei voltak. A torockószentgyörgyi vár csodálatos kilátást nyújtott a környékre.
A falu egyedi stílusú, hófehérre festett házai között sétálva figyeltük a Székelykő hatalmas sziklatömbjét, és megértettük, hogy miért is van az, hogy itt tényleg „kétszer kel fel a nap”.
A kirándulás hatodik napján Gyulafehérvárra látogattunk. A több mint 1000 éve Szent István királyunk által alapított székesegyház jellegzetes román kori épület, melyet a tatárjárás után gótikus stílusban állítottak helyre.
A székesegyház legfontosabb látnivalói, síremlékek, Hunyadi János gazdagon faragott szarkofágja. A gyerekek által technikaórán készített koszorú elhelyezésével adóztunk a magyar történelem jelentős egyéniségeinek emléke előtt.
A templomhoz közeli téren a néhány nappal korábban felavatott Bethlen Gábor-szobor előtt is elhelyezhettük az emlékezés koszorúját. Hazafele úton” magos Déva vára” előtt emlékeztünk meg az irodalomórákról ismert balladáról.
Az út során mindvégig naponta munkafüzeti feladatok megoldásával rögzítették a diákok a megélt élményeket, ismereteket. Az utazás során folyamatosan kerestük, gyűjtöttük a pályázat témájához igazodó népi motívumokat.
A tanulók az értékelő órán megbeszélték a tapasztalatokat, összegezték a külhoni magyarságról szerzett ismereteiket. A tudásukat vetélkedőn bizonyíthatták be. Tanulóink a kirándulásról készült bemutató segítségével előadást tartottak az 5. és 6. osztályos gyerekeknek. Értékeltük a kirándulás során vezetett munkafüzetet.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét az Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Iskolánkban évek óta a „Határtalanul!” program zárórendezvénye a Nemzeti Összetartozás Napja.
Az ünnepnap nyitánya a székely és a magyar zászló felvonása, valamint a székely himnusz közös eléneklése volt, majd felidéztük a több mint 100 évvel ezelőtti, sorsfordító trianoni békediktátum eseményeit, azok nemzetünkre vonatkozó, napjainkra is kiható, tragikus következményeit.
Az ünnepi alkalmat egy rendkívül látványos kiállítás tette emlékezetessé, melyben megjelentek a kalotaszegi kultúrát idéző varrottasok rajzai, vagdalásos technikával készült asztalterítők, faragások és fonott tárolók, valamint kásagyöngyből készült nyakláncok. A kiállítást a szülők is megtekinthették. A megemlékezés befejezéseként két vidám, kalotaszegi népdal eléneklésével élhettük át újra az összetartozás érzését.
Mert „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.” Kallós Zoltán –(erdélyi magyar néprajzkutató)
Pályázati azonosító HAT-19-01-0728
Iskolánk 7.c és a 7.a osztály másik felének tanulói 2022 májusában utaztak a Határtalanul! pályázat lehetőségeként Erdélybe, a történelmi Magyarország csodálatos vidékére. Erdély történelme évszázadokon át összefonódott hazánk történelmével, a trianoni békeszerződés azonban elszakította tőlünk.
Az kirándulás átfogó tematikája: Természettudósok Kalotaszegen; Szimmetria a természetben, a népi motívumokban és az építészetben. E gondolatkör köré szerveztük a kirándulás fő tevékenységterületeit, vezérfonalát. Úticélunk és szálláshelyünk Kalotaszeg volt, amely tájegység a tömbmagyar területek egyike, ahol a magyar népi tradíciókat hűen őrzik. 6 napot töltöttünk kint 2022. május 22-27-ig.
A pályázaton elnyert összeg: 2 958 040 Ft. Csillagtúraként szerveztük a meglátogatandó helyszíneket, vagyis naponta utaztunk és visszatértünk kalotaszegi szállásunkra.
A 7. évfolyamon 23 tanuló és 3 pedagógus utazott.
Minden diák kiselőadásokkal készült egy előre meghatározott témából, melyet az út során, az adott nevezetességnél bemutatott társainak.
Az előkészítő órán megismerkedtünk a magyar történelem adott időszakával, a trianoni eseményekkel, a kalotaszegi tájegység jellemzőivel. A diákok ellátogattak a Szegedi Alsóvárosi Tájházba, ahol megismerkedtek a Dél-Alföld építészetével, életmódjával, népművészetével. A tanórákon átismételték az euklideszi geometria jellemzőit is.
Az indulás napját mindannyian izgalommal vártuk. Hajnalban indultunk el és Méhkerékig meg sem álltunk. A határon túljutva az első állomáshely Nagyszalonta, Arany János, -és a hagyományok szerint- Toldi Miklós szülőhelye volt. A Csonkatoronyban idegenvezető segítségével ismerkedtünk meg az egyik legkiválóbb költőnk életútjával, sorsának helyszíneivel, költészetének egyik fő állomásával, és a tiszteletére berendezett emlékmúzeummal. Érdekes, interaktív bemutató tette élményszerűvé a hallottakat. A Petőfi Sándor által rajzolt arckép dombornyomatáról ceruzás rajzokat is hozhattunk magunkkal. Rövid utazás után Kiskohra érkeztünk. Itt található Erdély leglátványosabb cseppkőbarlangja, a Medve-barlang. A 200 millió éves barlang története szerint a bejáratot leomló sziklatörmelék zárta el, és a bent rekedt medvék egymást falták fel éhségükben. Ezért láthattunk épen maradt medvecsontvázat is az egyedi cseppkövek mellett.
A második nap Torda felé vezetett utunk. Első állomásunk a sóbánya volt. Csodás látvány volt az óriáskerék, az üveglift és a csónakázótó. Gyalog mentünk le a sóbánya alsó szintjére, a sok lépcső is jelezte számunkra az óriási méreteket. A sóbányászatról szóló kiállításrész a só értékeit tudatosította bennünk. Élmény volt a visszhangjáték és a „sókóstoló”. Délután a Tordai-hasadék felé vettük az útirányt. Átkeltünk a hasadékon, és gyönyörködtünk a természet látványában, miközben felelevenítettük Szent László legendát is.
A harmadik nap első állomása Válaszút volt, ahol Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményével ismerkedtünk. Itt elsősorban a névadó által gyűjtött néprajzi kincs érdekelt bennünket. Megértettük, micsoda hatalmas feladat a magyar népi kultúra összefogása, a szórványmagyarság megőrzése. Megmaradásunk titka az anyanyelvi kultúra ápolása és a népzene és néptánc adta kultúrkincs megőrzésében rejlik. Fényképeket, faragott bútorokat, használati tárgyakat láthattunk, de a különböző tájegységek csodálatos népviselete mindannyiunkat elvarázsolt.
Kolozsvár megtekintéséhez óriási segítség volt idegenvezetőnk, egy református lelkésznő. .Ez a város az ország egyik legjelentősebb kulturális központja. Élmény volt látni a Fő téren magasodó Szent Mihály katolikus templomot, amely mellett áll Fadrusz János híres Mátyás király lovasszobra. Tisztelegtünk Mátyás király emlékműve előtt, és szalagot kötöttünk a hadvezér és vezérei szobrára. Megtekintettük a városközpontban található Mátyás-szülőházat is, ahol nemzeti színű szalagot hagytunk emlékül.
A tükör utca szimmetriájának felfedezése után Bolyai János szülőháza és emléktáblája előtt átismételtük az euklidészi és bolyai geometria alapjait.
A délután további részében a Babes-Bolyai Tudományegyemet látogattuk meg, és megismertük történetét, világhírű tudósait. Majd a Farkas Utcai Református Templom épületét tekintettük meg. Megismertük a bejárat előtt álló szobormásolat történetét Sárkányölő Szent Györgyről.
A negyedik napon sokféle program várt ránk. Focimeccsel indítottuk a reggelt: a Bánffyhunyadi Vlegyásza Szakképző Líceum magyar tagozatának csapatával játszottak diákjaink, majd rövid ismerkedés, .beszélgetés követte a barátságos mérkőzést.
A nap folytatásaként a kalotaszegi templomokat vettük sorra. A bánffyhunyadi református templom csodálatosan restaurált épülete volt az első állomás. A zsindelytető mellett a 14. századi freskók maradványai, a padok, az orgona, a toronyóra, a kazettás mennyezet mind megújult. A tiszteletes úr elfoglaltsága miatt a harangozó néni mutatta be a templomot.
Ezt követően Magyarvalkóra utaztunk. A festői környezetbe ágyazott fazsindelyes, 4 fiatornyos templom mindenkit lenyűgözött . Látogatásunk végén a tájhintát próbálhattuk ki, mely szinte a repülés érzetét keltette bennünk. Következett Magyargyerőmonostor várfallal körbevett temploma. A környék egyik legrégebbi épülete, amelynek alapja 1196-ban épült. A felújított, ragyogó templombelsőt kék írásos és fehér vagdalásos hímzések díszítik. Itt is közös énekléssel fejeztük be az ismerkedést. Rövid buszút után a Malató csúcsaira szaladtunk fel, ahonnan bámulatos látvány tárult elénk a kalotaszegi tájegységről. A természet ismét elvarázsolt bennünket, távol a Vigyázó havas csúcsai magaslottak. Negyedik állomásunk a Körösfői templom volt, ahol egy Rákóczi szőnyeget is őriznek.
Ötödik nap: Torockó, a legnyugatibb székely végvár, s talán a legszebb település következett. A nagyrészt magyarok lakta falu különleges népviseletével és népművészetével elnyerte az Európa Nostra Díjat. A Torockói Néprajzi Múzeum kiállítást is megcsodáltuk, melynek különlegessége a vasművesség remekei voltak. A torockószentgyörgyi vár csodálatos kilátást nyújtott a környékre.
A falu egyedi stílusú, hófehérre festett házai között sétálva figyeltük a Székelykő hatalmas sziklatömbjét, és megértettük, hogy miért is van az, hogy itt tényleg „kétszer kel fel a nap”.
A kirándulás hatodik napján Gyulafehérvárra látogattunk. A több mint 1000 éve Szent István királyunk által alapított székesegyház jellegzetes román kori épület, melyet a tatárjárás után gótikus stílusban állítottak helyre.
A székesegyház legfontosabb látnivalói, síremlékek, Hunyadi János gazdagon faragott szarkofágja. A gyerekek által technikaórán készített koszorú elhelyezésével adóztunk a magyar történelem jelentős egyéniségeinek emléke előtt.
A templomhoz közeli téren a néhány nappal korábban felavatott Bethlen Gábor-szobor előtt is elhelyezhettük az emlékezés koszorúját. Hazafele úton” magos Déva vára” előtt emlékeztünk meg az irodalomórákról ismert balladáról.
Az út során mindvégig naponta munkafüzeti feladatok megoldásával rögzítették a diákok a megélt élményeket, ismereteket. Az utazás során folyamatosan kerestük, gyűjtöttük a pályázat témájához igazodó népi motívumokat.
A tanulók az értékelő órán megbeszélték a tapasztalatokat, összegezték a külhoni magyarságról szerzett ismereteiket. A tudásukat vetélkedőn bizonyíthatták be. Tanulóink a kirándulásról készült bemutató segítségével előadást tartottak az 5. és 6. osztályos gyerekeknek. Értékeltük a kirándulás során vezetett munkafüzetet.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét az Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Iskolánkban évek óta a „Határtalanul!” program zárórendezvénye a Nemzeti Összetartozás Napja.
Az ünnepnap nyitánya a székely és a magyar zászló felvonása, valamint a székely himnusz közös eléneklése volt, majd felidéztük a több mint 100 évvel ezelőtti, sorsfordító trianoni békediktátum eseményeit, azok nemzetünkre vonatkozó, napjainkra is kiható, tragikus következményeit.
Az ünnepi alkalmat egy rendkívül látványos kiállítás tette emlékezetessé, melyben megjelentek a kalotaszegi kultúrát idéző varrottasok rajzai, vagdalásos technikával készült asztalterítők, faragások és fonott tárolók, valamint kásagyöngyből készült nyakláncok. A kiállítást a szülők is megtekinthették. A megemlékezés befejezéseként két vidám, kalotaszegi népdal eléneklésével élhettük át újra az összetartozás érzését.
Mert „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.”Kallós Zoltán –(erdélyi magyar néprajzkutató)
Pályázati azonosító HAT-20-01-0714
Iskolánk 8. osztályos tanulói 2022. áprilisában a Határtalanul pályázat jóvoltából tanulmányi kiránduláson vehettek részt. Az úti cél Erdély, a történelmi Magyarország csodálatos vidéke volt. Erdély történelme évszázadokon át összefonódott Magyarország történelmével. A trianoni békeszerződés azonban elszakította hazánktól.
Az utazás tematikája: Kalotaszeg matematikus szemmel-Szimmetria a természetben, a népi motívumokban és az építészetben. E gondolatkör köré szerveztük a kirándulás vezérfonalát. Útirányunk és szálláshelyünk végig Kalotaszeg volt. Ez a tájegység a tömbmagyar területek egyike, ahol a magyar népi hagyományokat híven őrzik. 6 napot töltöttünk kint 2022. április 24-29-ig. A pályázaton elnyert összeg: 5 660 000 Ft. Mivel két évvel korábban íródott a pályázat, a megvalósítást a jelenlegi helyzethez igazítottuk. Csillagszerűen utaztunk, és naponta visszatértünk kalotaszegi szállásunkra. A 8. évfolyamban 51 tanuló és 5 pedagógus utazott.
Minden diák kiselőadásokkal készült egy előre kiválasztott témából, melyet az út során, az adott nevezetességnél előadott társainak.
Az előkészítő órán megismerkedtünk a magyar történelem adott időszakával, a trianoni eseményekkel, a kalotaszegi tájegység jellemzőivel. Átismételtük az euklideszi geometria jellemzőit is.
Végre elérkezett a várva várt nap. Korán indultunk el, és a határig, Méhkerékig meg sem álltunk. Az első megállónk Nagyszalonta, Arany János, és -a hagyományok szerint Toldi Miklós szülőhelye volt. A Fő téren álló Csonkatoronyban hallgattunk idegenvezetést az egyik legnagyobb költőnk életéről, sorsáról, megismertük költészetének főbb állomásait. Érdekes, interaktív bemutató mélyítette el a hallottakat. A Petőfi Sándor által rajzolt arckép dombornyomatáról ceruzás rajzokat is hozhattunk magunkkal. Rövid séta után Kiskohra utaztunk tovább. Itt Erdély leglátványosabb cseppkőbarlangja, a Medve-barlang varázsolt el bennünket. A 200 millió éves barlang története szerint a bejáratot leomló sziklatörmelék zárta el, és a bent rekedt medvék egymást falták fel éhségükben. A csodálatos cseppkövek mellett épen maradt medve csontvázat is láttunk, amelyből a világon csak négy van.
A második nap célja Kolozsvár „meghódítása” volt. .Ez a város kiemelkedő jelentőségű kulturális központ az országban. Először a Babes –Bolyai Tudományegyemre mentünk be, és megismertük történetét, jeles tudósait. Majd a Farkas Utcai Református Templom épületét néztük meg. Kiselőadásból megismertük a bejárat előtt álló másolat történetét Sárkányölő Szent György szoborról.
Európai nevezetesség a Fő térről nyíló „tükör utca”, melynek különlegessége az utca két oldalán álló épületek tökéletes szimmetriája.
Megálltunk Bolyai János szülőháza és emléktáblája előtt, ahol Irma néni beszélt az euklidészi és bolyai geometriájáról.
Elvarázsolt bennünket a Fő téren magasodó Szent Mihály katolikus templom, amely mellett áll Fadrusz János híres Mátyás király lovasszobra. Tisztelegtünk ’igazságos ’ királyunk emléke előtt, és megkoszorúztuk a hadvezér és vezérei szobrát. Utána felkerestük a központban szülőházát is, ahol nemzeti színű szalagot hagytunk emlékül. A hazafelé tartó úton a következő megállónk a bánffyhunyadi református templom volt. Bámulatosan szépen felújították az épületet, A zsindelytető mellett a 14. századi freskók maradványai, a padok, az orgona, a toronyóra, a kazettás mennyezet mind megújult. A tiszteletes úr szívélyesen mesélt nekünk, és búcsúzásként közösen énekeltük el az egyik zsoltárt. Útunk tovább Sebesvára felé vezetett, ahol a várromok között sétálva idéztük fel a Bánffy család történetét. Igazi természeti csoda volt számunkra a Dregan Völgyi Gyűjtőtó. Mindannyian megcsodáltuk a tavat és bámulatos környezetét, megismertük a vízierőművek működését.
A harmadik nap Torda felé vettük az irányt. Első állomásunk a sóbánya volt. Lenyűgözött a bánya nagysága, az óriáskerék, az üveglift. Gyalog mentünk le e bánya alsó szintjére, a sok lépcső is jelezte számunkra az óriási méreteket. A sóbányászatról szóló kiállításrész a só értékeit tudatosította bennünk. Délután a Tordai-hasadék felé vettük az útirányt. Végigkapaszkodtunk a hasadékon, és ámultunk, bámultunk a természet látványán, miközben felidéztük Szent László mondáit is.
A Tudás napja következett a negyedik napon. A kalotaszegi templomokat vettük sorra. Először Magyarvalkóra utaztunk. A festői környezetbe ágyazott fazsindelyes, 4 fiatornyos templom mindenkit lenyűgözött .A faluban kisiskolásokkal is találkoztunk, és megajándékoztuk őket. Beszélgettünk a tanulásról, az utazásunkról, az ottani diákok életéről. Látogatásunk végén a tájhintát próbálhattuk ki, mely szinte a repülés érzetét keltette bennünk. Következett Magyargyerőmonostor várfallal körbevett temploma. A környék egyik legrégebbi épülete, amelynek alapja 1196-ban épült. A felújított, ragyogó templombelsőt kék írásos és fehér vagdalásos hímzések díszítik. Itt is közös énekléssel fejeztük be az ismerkedést. Rövid buszút után a Malató csúcsaira szaladtunk fel, ahonnan bámulatos látvány tárul elénk a kalotaszegi tájról. A természet ismét elvarázsolt bennünket, távol a Vigyázó havas csúcsai magaslottak. Délután Válaszútra érkeztünk, hogy Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményével ismerkedjünk. Itt elsősorban a névadóról elnevezett néprajzi bemutató érdekelt bennünket. Megértettük, micsoda hatalmas feladat a magyar népi kultúra összefogása, a szórványmagyarság megőrzése. Megmaradásunk titka az anyanyelv mellett az énekekben és táncokban rejlik. Fényképeket, faragott bútorokat, használati tárgyakat láthattunk, de igazán a különböző tájegységek népviselete varázsolt el minket.
Másnap Torockó, a legnyugatibb székely végvár, s talán a legszebb település következett. A nagyrészt magyarok lakta falu különleges népviseletével és népművészetével elnyerte az Európa Nostra Díjat. A falu egyedi stílusú, hófehérre festett házai között sétálva figyeltük a Székelykő hatalmas sziklatömbjét, és megértettük, hogy miért is van az, hogy itt tényleg „kétszer kel fel a nap”. Túrára indultunk a csúcs meghódítására, de egy idő után vissza kellett fordulnunk a reggeli eső áztatta hegyoldal miatt. Így is a kirándulás egyik legszebb élménye lett a sziklák közti, felejthetetlen, vadregényes út. A szállásra tartva Körösfőn sétáltunk, és az útszéli árusoktól vásároltunk apró emléktárgyakat.
A kirándulás hatodik napján Gyulafehérvárra látogattunk. A több mint 1000 éve Szent István királyunk által alapított székesegyház jellegzetes román kori épület, melyet a tatárjárás után gótikus stílusban állítottak helyre.
A székesegyház legfontosabb látnivalói a síremlékek, Hunyadi János szarkofágja, Hunyadi László és testvére, János nyughelye. Hazafele úton” magos Déva vára” előtt emlékeztünk meg az irodalomórákról ismert balladáról.
Az út során mindvégig naponta munkafüzeti feladatok megoldásával rögzítették a diákok a megélt élményeket, ismereteket. Az utazás során folyamatosan kerestük, gyűjtöttük a pályázat témájához igazodó népi motívumokat.
Hazatérésünk után fakultatív programként a Magyarság Házából érkező előadó emlékóráján vehettünk részt.
A tanulók az értékelő órán megbeszélték a tapasztalatokat, összegezték a külhoni magyarságról szerzett ismereteiket. A kirándulás résztvevői a fényképekből ppt segítségével előadást tartottak az 5. és 6. osztályos tanulóknak. Értékeltük a kirándulás során vezetett munkafüzetet.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét az Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Iskolánkban évek óta a „Határtalanul” program zárórendezvénye a Nemzeti Összetartozás Napja. Az ünnepnap nyitánya a székely és a magyar zászló felvonása, valamint a székely himnusz közös eléneklése volt, majd felidéztük a több mint 100 évvel ezelőtti, sorsfordító trianoni békediktátum eseményeit, azok nemzetünkre vonatkozó, napjainkra is kiható, tragikus következményeit.
Az ünnepi alkalmat egy rendkívül látványos kiállítás tette emlékezetessé, melyben megjelentek a kalotaszegi kultúrát idéző varrottasok rajzai, vagdalásos technikával készült asztalterítők, faragások és fonott tárolók, valamint kásagyöngyből készült nyakláncok. A kiállítást a szülők is megtekinthették. A megemlékezés befejezéseként két vidám, kalotaszegi népdal eléneklésével élhettük át újra az összetartozás érzését.
Mert „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.”
Kallós Zoltán (erdélyi magyar néprajzkutató)