Mivel Szeged városának igen fontos lett volna Újszeged, meg is szerezte. „… az öttömösi 2000 holdpusztáért elcserélt Újszeged birtokra a város 100 000 forintot még rá is fizetett, amely nem tett jót a városi költségvetésnek, hisz a város pénzügyi viszonyai majdnem tarthatatlanná váltak.”

Reizner János: Szeged története
(1899)

Oktatásügy

„ÚJSZEGEDI NÉPISKOLA. Az újszegedi csekély számú tankötelesek régebben Szegedre jártak iskolába. De télen a nagy hidegekben vagy jégzajláskor, lehetetlen volt a Tiszán való átkelés s az iskolások néha hetekre terjedőleg ki maradoztak. Nyáron délután ismét a hídnyitások gátolták a rendes iskolába járást.
Minthogy Új-Szeged egyházilag mindenkor Szegedhez tartozott, azért Kremminger prépost, különösen Bakay köteles támogatásával a gyűjtésekből befolyt összegen 1841-ben Új-Szegeden is állított iskolát s oda tanítónak Abranovics Mátyást nevezte ki. Rövid másfél évre az iskola feloszlott, mert az iskola további fenntartását a község nem biztosíthatta. A tanító ekkor Röszkére helyeztetett át.
1861. évi október 28-án Új-Szegeden újra megnyílt az iskola, de két év múlva ismét megszűnt, mert a község nem volt képes a tanítót fizetni.
Az utóbbi időkben Mennyei János torontálmegyei tanfelügyelő állami segély útján állított iskolát. A község kivetette a külön iskolai adót, melyet a város is viselni volt köteles, sőt a fenntartást majdnem egészen a város adórészletéből fedezték, ezen felül az iskolának külön épületet is szereztek. Jó ideig azonban tanítót nem kaphattak, s így a tanítás gyakran huzamosabban szünetelt. Az 1877. évi árvíz alkalmával az iskola épen maradt, de az újszegedi partlemetszés alkalmával leromboltatott. Tanítója Lantos Mátyás volt.”

Reizner János: Szeged története
(1899)

Az iskolai értesítők bibliográfiái és repertóriumai

Az iskolai értesítők az iskolatörténeti kutatások alapforrásai. Feltárásukra az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum – ahol ezek különgyűjteményben találhatók – jelentős erőfeszítéseket tett és tesz. Az iskolai értesítők története külön tanulmányt igényelne. Itt csak tájékoztatásul közöljük, hogy a szoros értelemben vett értesítők elődei a „classificatio”-k, „iuventus”-ok, „érdemsorozatok” már a XVIII. század végén megjelentek. Többségük mindössze a tanárok nevét és a tanulóknak a tanulmányi eredmény alapján rangsorolt névsorát közölte. 1850-től az osztrák közoktatásügyi minisztérium rendelete alapján valamenynyi középiskola köteles volt értesítőt közreadni. A rendelet előírása alapján az értesítőnek tartalmaznia kellett a tanított anyagot, az iskolaév fontosabb eseményeit, az iskolai gyűjtemények (könyvtárak, szertárak stb.) gyarapodását, a tanárok nevét, a tanulók névsorát. Tudománytörténeti szempontból is jelentős, hogy a rendelet előírta, hogy az értesítőben közölni kell egy-egy szaktanár szaktárgyi vagy pedagógiai tárgyú tanulmányát.
A második világháború után az értesítők kiadását rendelet tiltotta meg, s csak az 1960-as évektől jelennek meg egyre gyakrabban és egyre rendszeresebben az iskolai évkönyvek, értesítők.”

Jáki László: A magyar neveléstudomány forrásai (1993).

Az alábbi adataink nagy része a JATE Egyetemi Könyvtár Különgyűjtemények Osztályán fellelhető iskolai értesítőkből származik.

„Adatok az 1885-86. Iskolai év történetéhez.
A belvárosi községi népiskola áll 6 fiú- és 4 leányosztályból, ide van csatolva az újszegedi vegyes osztály is.”

Tudomásul a szülőknek.

A jövő 1886-87. tanévre a beíratások szeptember hó első napjaiban fognak eszközöltetni, miről a szülők, hírlapok és falragaszok által kellő időben értesítve lesznek.
A pontos iskoláztatás keresztülvitele tekintetéből mindazon szülőkhöz, kiknek első osztályba lépő tanköteles gyermekeik vannak, személyre szóló felhívás fog intéztetni avégből, hogy gyermekeik beíratását a kiszabott idő alatt mulhatatlanul teljesítsék, mert különben rájuk nézve a törvényben előírt fokozatos pénzbírság fog alkalmaztatni.
Szegény tanulók, kik a beíratási idő alatt be nem iratkoznak, az iskolaszék határozata értelmében semminemű segélyben sem részesíttetnek.
Felhívatnak tehát a szülők, hogy saját és gyermekeik jól felfogott érdekéből azoknak pontos beíratását a kellő időben eszközölni el ne mulaszszák.

Az igazgatóság.” (Értesítő 1885-86)

A testgyakorlat fontossága a népiskolában. 

A gyermek a szülői környezetben családi nevelésben részesül; itt éli cse csemő és később játszó korát, melyet 6, esetleg 7-ik életévében tölt be. A t. szülőkre hivatkozunk, hogy két évtől egész hat életév betöltéséig gyermekeik élete nem-e csupa játékból áll? S ha ez így van, még is sajnálattal tapasztaljuk, hogy vannak szülők, kik gyermekeiket a játszó korban a természeti törvények ellenére már szellemi óriásokká és született gavallérokká akarják nevelni. Mi e korban a gyermeki természettel homlokegyenest ellenkezvén, eme helytelen eljárás a gyermek későbbi korában bosszulja meg magát.
A családi nevelés leghelyesebb alkalmazása abban rejlik, ha a szülők … hagyják kicsinyeiket szabadon mozogni; … drága csecse-becsék helyett a gondos szülő lakása udvarára, … vitessen néhány kocsi homokot s engedje kicsinyeit abban játszani és nézze, figyelje meg azt a sokféle mesterséget, a mit abban űznek…
Azon idő, melyet a gyermek a családi gondos nevelés mellett a játékkal tölt, az előkészítő osztálya az életiskolának!
Betöltötték a kicsinyek játék-korukat, … bele lépnek a tanulás-korba … örömsugárzó szemekkel néznek reánk s mintha mondanák: „Én is itt vagyok ám már és nem a homokban”. . ..
A családi életben jól alkalmazott testi fejlesztés és nevelés után a gyermek a tanulási korba, azaz szellemi világba lép; s hogy az iskolában a nevelés és oktatás csak a szellemképzés által egyoldalúvá ne váljék, tanügyi magas kormányunk a pedagogia és didactica helyes elveinél fogva a testgyakorlat tanítását annak fontosságánál fogva a rendes és kötelezett tantárgyak sorába vette, hogy az iskolai nevelésnek legyen alkalma a növendékekben fejleszteni azon testi erőket, melyek már a játékkorban a gyermeknél felébredtek és némileg fejlődtek.
… a testi nevelésnek lépést kell tartani a szellemképzéssel s azoknak kellő összhangzásban, egyensúlyban kell lenniök…
Testgyakorlat rendszeres tanítása nélkül a tanuló üvegházi növényhez hasonlítható; mert … teste meggátoltatik az arányos fejlődésben; … a betegség különböző nemei ütik fel tanyáját testében; a vidorságot lehangolt szomorúság váltja fel, hiányzik a bátorság s az akaratnak határozottsága…
Hogy ezen nemes tulajdonok növendékeink lelkében felébresztessenek és megerősödjenek; úgy az iskolai testi és szellemi nevelés alkalmával, mint a családi környezetben szigorú rendet kell tőlük követelni; … minél nagyobb a rend, annál jobb a fegyelem. Továbbá a fentebbi nemes czélok elérése végett ki kell irtani növendékeinkből minden oly hajlamot, mely elpuhulás – nyegleség – vagy éppen kényelem – szeretetre – vezetne; ellenkezőleg friss, erőteljes és munkás életre kell őket szoktatni, s ha a szükség kívánja, kényszeríteni is…
Testi nevelés nélkül gyermekeink szánandó kinézésű ifjakká csőpörödnek fel, olyanok azok, mint az erőltetve ért gyümölcs. … midőn ifjaink újoncz állításra vannak behíva, a szemlélő csodálkozásának és megdöbbenésének ad kifejezést, hogy ily elsatnyult és elcsenevészett fiatalságra bízatik a haza esetlegesmegvédése. No de e tekintetben aggályaink rögtön megszűnnek, amennyiben a behívott ifjúságnak a legtöbb helyt 12 esetleg 15%-ka válik be hadi szolgálatra, s a többi, mint elsatnyult tömeg folytathatja munkáját testfejlődés és erő nélkül…
…ifjaink nevelése mellett egyik legfőbb gondunknak leányaink testi fejlesztésére kell … irányulnia, … divatkóros nevelési rendszer mellett felnőnek leányaink … s ha most mint tükröt elénk tartjuk a nőnek a jövőben való magasz tos rendeltetését, arra leszünk utalva, hogy neveljünk … testileg erős, edzett s e mellett szellemileg képzett anyákat; mert életerős fának lehet egészséges, szép és fejlődött gyümölcse. … minden istenáldotta nap az a szegény leány-gyermek is nagy adagokban nyeri a szellemi táplálékot, … adjunk időközökben nekik alkalmat a szórakozásra … a rendszeres nőtornászat által pedig fejlesszük őket természeti rendeltetésüknek megfelelőleg.
… úgy a családi nevelésnek a népiskolai szellemi és testi nevelés kapcsolatosan oda kell hatnia, hogy így ifjúságunk mint jövő nemzedék az erkölcsi tisztaság és vallásosság mellett fejlődjék az emberek előtti méltóságban; … jellemezze őket férfiúi erő, erély és hősiesség, jellemszilárdság és erős bátorság; minden nemes munkájában vezesse tetterő, fáradhatatlan kitartás; hassa át szívét s lelkét a hazaszeretet szent tüze; s így a család és iskola karöltve nevel oly nemzedéket, mely testi és szellemi erőben gyarapodva kedves hazánk boldogításában s ha szükség kívánja annak megvédésében is mindenkor helyt fog állam.

Ferenczi István
(Értesítő 1885-86)

„Az iskolai elöljáróság határozata alapján a lefolyt 1891-92. iskolai évre a behatások augusztus 31. napjától szeptember 4-éig történtek. A belvárosi tanítótestület vezetése alatt álló 8 fiú, 6 leány és az újszegedi két tanfolyamú vegyes osztályba be volt írva összesen 1007 tanuló és pedig 596 fiú, 411 leány, tehát 165-tel több, mint az előző 1890-91. tanévben.”

A király látogatása új lendületet adott az oktatásügynek.
„El vannak határozva a mórai iskolának egy tanteremmel való kibővítése és Új-Szegeden egy teljesen új iskola emelése.”(1)
A millennium közelsége lelkesedést ébresztett a tanügy iránt, de nehézségek is akadtak.
„Szeged egyik legpraktikusabb alkotása az a 11 tanyai iskola, amelynek alapját az őszön akarták letenni. Az iskolák építésére azonban elfogadható vállalkozó nem akadt, s az új versenytárgyalást most őszre halasztották, amikor a vállalkozók már kevésbé lesznek elfoglalva. A millenniumi iskolák alapkövét ezek után csak a jövő tavasszal fogják letenni.” (2)
(1-2. Szegedi Napló 1895. augusztus 14.)

„Iskolai ünnepélyek. A hazaszeretet, a nemzeti érzület s a koronás király iránti hűség felébresztése, ápolása és fejlesztése czéljából a lefolyt tanévben két ünnepélyt rendezett a tanító-testület. Az egyiket márczius 15-én a szabadság harczunk évfordulója alkalmából, a másikat hazánk ezredréves fennállásának emlékére. Az első ünnepély alkalmával a tanuló-ifjúság úgy a fiú- mint a leányiskolánál hazafias dalokat énekelt és költeményeket szavalt. Az ezredéves emlékünnepély sorrendjének lefolyása a következő volt:

I.

1. „Hymnus”, Kölcseytől; énekelték a tanulók.
2. Ünnepi megnyitó beszéd, tartotta főtiszt. Varga Ferencz esperes-plébános.
3. „Ezer év határán”, Szabolcska Mihálytól; szavalta Szedlák Anna VI. oszt. tanuló.
4. „A honfoglalás s a magyar nemzet ezer éves élete”, ünnepi beszéd; mondta Vass Mátyás tanító.
5. Magyarország térképénél elmondandó beszéd, mondta Kertész Mária IV. oszt. tanuló.
6. „Magyarország legszebb ország”, Pósa Lajostól: szavalta Mogán László IV. a) oszt. tanuló.
7. „Árpád és a honfoglalás”, elmondta Fibich Ferencz V. b) oszt. tanuló.
8. „Árpád”, Petőfi Sándortól; szavalta Faragó Ödön IV. a) oszt. tanuló.
9. „A haza”, Pósa Lajostól; szavalta Kiss Vilma III. oszt. tanuló.
10. „Honfidal”, énekelték a belvárosi elemi iskola V. és VI-ik osztályának mindkét nembeli tanulói; két hangra.

II.

11. „A magyar történelem legkiválóbb alakjai”, elmondta Nagy Ferencz, h. igazgató.
12. „Ki volt nagyobb?” Tóth Kálmántól; szavalta Szarvadi Lajos IV. b) oszt. tanuló.
13. „Hiszekegy” Ábrányi Emiltől; szavalta Gyuricza Vilma V. oszt. tanuló.
14. „A magyar szabadságharcz”, elmondta Szabó Kálmán VI. oszt. tanuló.
15. „Előre”, Tóth Kálmántól; szavalta Böhm Károly IV. a) oszt. tanuló.
16. „A magyarok Istene”, Petőfi Sándortól; szavalta Detre János IV. b) oszt. tanuló.
17. „Az iskola tanulójának beszéde tanuló-társaihoz”, elmondta Pacher Zsófia III. oszt. tanuló.

III.

18. Faültetés, melyhez az alkalmi beszédet tartotta Fráter Alajos tanító. (A fák a következő elnevezést kapták: Árpád, Szent-István, IV. Béla és I. Ferencz József.) Ez idő alatt a tanulók az „Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted!” czímű dalt énekelték.
19. Elnöki záró beszéd.
20. „Szózat”, Vörösmarty Mihálytól; énekelték a tanulók.”

(Értesítő 1895-96)

„A beírások tartatnak az újszegedi községi népiskola első és második vegyes osztályába az újszegedi iskola helyiségében.”
(Szegedi Napló 1896. augusztus 26.)

1897/98. Iskolai évben: „Új-Szegeden 1 vegyes osztály volt.”

(Értesítő 1897-98)

1898/99. „Új-Szegeden 42 fiú, 13 leány, összesen 55 tanuló íratott be…

… Az iskolai év végéig a fiúk létszáma Új-Szegeden 52-re, a leányoké 15-re, összesen 67-re emelkedett.”

(Értesítő 1898-99)

1899/ 1900.
„Újszegeden az új iskolai épület a tanév kezdetére fölszereltetvén, az azelőtt itt volt egyetlen osztatlan vegyes I. II. osztály tanulóiból két önálló fiú- és leányosztály alakíttatott.”

(Értesítő 1899-1900)

1900/1901. „Az újszegedi iskolánál ezen iskolai év elején már a III. osztály is szerveztetett mind a fiúk, mind a leányok számára, azonban mindkettő osztatlan szervezettel.”

(Értesítő 1900-1901)

A JATE Egytemi Könyvtárban fellelhető utolsó adatok 1901/1902-ből származnak.

Újszeged a huszadik század első negyedében már „ki is növi” az iskolát, ezért új megoldásokat keres a város és a lakosság.
„Az újszegedi iskola
Az újszegediek keservesen panaszkodnak az iskola ellen, mely most is a régi alkalmatlan helyre van beszorítva. Délelőtt hetven-nyolcvan fiút, délután ugyanennyi leánykát zsúfolnak a levegőtlen, portól fülledt szobákba.
Az új iskola építése pedig a jövő zenéje. Nincsen rá most pénze a városnak. Gaál Endre dr. tanácsos az újszegedi iskola kérdését úgy akarja megoldani, hogy a város által megvásárolt Vígh-féle házat rendeztetné be iskolának kellő átalakítás után. Gaál dr. tanácsos örök hálára kötelezné az újszegedieket, hogyha ezt az életrevaló tervét mielőbb végrehajtja.”
(Szegedi Friss Újság 1914. január 24.)

Az iskolának ekkor két tanterme van, 120-160 tanuló jár ide, váltott tanítás folyik.
Az újszegedi elemi iskola építése évről évre késik, mivel a helykérdésben nem tudott a város hatósága a délvidéki földművelők gazdasági egyesületével megegyezésre jutni. Az egyesület ugyanis a népkerttel átellenben egy internátus céljára telket kapott a várostól, most pedig az iskolát szeretnék odahelyezni.
Gaál Endre dr. kultúrtanácsos kedden délelőtt tárgyalt ebben az ügyben az egyesület vezetőségével. Az értekezleten Blaskovich Ferenc kanonok is megjelent. A telekkérdést végre sikerült megoldani.