{"id":1631,"date":"2015-12-01T10:39:53","date_gmt":"2015-12-01T10:39:53","guid":{"rendered":"http:\/\/new.tiszaparti.hu\/?page_id=1631"},"modified":"2015-12-01T10:40:04","modified_gmt":"2015-12-01T10:40:04","slug":"diakszemmel-visszaemlekezesek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/tortenetunk\/diakszemmel-visszaemlekezesek\/","title":{"rendered":"Di\u00e1kszemmel – visszaeml\u00e9kez\u00e9sek"},"content":{"rendered":"

Hetvenes \u00e9vek<\/p>\n

„Csak a sz\u00e9pre eml\u00e9kezem”<\/strong><\/em><\/p>\n

1962 szeptember\u00e9ben ker\u00fcltem az iskol\u00e1hoz napk\u00f6zis nevel\u0151nek. \u00cdgy v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9 a fels\u0151tagozatos csoport megoszt\u00e1sa 5-6. \u00e9s 7-8. oszt\u00e1lyokra. Ezzel vehette kezdet\u00e9t a napk\u00f6zis csoportok \u00e9s a napk\u00f6zis ell\u00e1t\u00e1st \u00e9s foglalkoztat\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9se. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben m\u00e1r h\u00e1rom p\u00e1rhuzamos oszt\u00e1ly indult az egyes korcsoportokban, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva pedig megalakultak – el\u0151bb csak az els\u0151, k\u00e9s\u0151bb a m\u00e1sodik oszt\u00e1lyban is – k\u00eds\u00e9rleti jelleggel az iskolaotthonos oszt\u00e1lyok, \u00edgy fokozatosan h\u00e9tre emelkedett a napk\u00f6zis csoportok sz\u00e1ma.
\nAz iskolai tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1hoz viszony\u00edtva a napk\u00f6zis tanul\u00f3k sz\u00e1ma \u00e1tlagosan 20-24% volt. N\u00e1lunk ez az ar\u00e1ny el\u00e9rte a 41%-ot.<\/p>\n

A mi iskol\u00e1nk napk\u00f6zis csoportjaiban elismerten j\u00f3 \u00e9s eredm\u00e9nyes munka folyt. Ennek magyar\u00e1zat\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151kben l\u00e1tom:<\/p>\n

    \n
  1. Igazgat\u00f3nk nem mell\u00e9kes feladatk\u00e9nt kezelte az ott foly\u00f3 nevel\u0151munk\u00e1t, hanem komoly seg\u00edts\u00e9get adott a nevel\u0151knek, biztos\u00edtotta a csoportok megfelel\u0151 elhelyez\u00e9s\u00e9t, megteremtette a sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6z\u00f6k, j\u00e1t\u00e9kok beszerz\u00e9s\u00e9hez az anyagi felt\u00e9teleket, meghallgatta probl\u00e9m\u00e1inkat, elfogadta javaslatainkat, \u00e9s figyelemmel k\u00eds\u00e9rte eg\u00e9sz \u00e9vi munk\u00e1nkat.<\/li>\n
  2. Nagyon sok j\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 nevel\u0151 ker\u00fclt napk\u00f6zis beoszt\u00e1sba, akik
    \n– v\u00e1llalt\u00e1k a „m\u00e1sodheged\u0171s” szerep\u00e9t – mert az oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3 n\u00e9ni volt a „rendes” tan\u00edt\u00f3 n\u00e9ni,
    \n– mindenkor j\u00f3 kapcsolatot tartottak fenn az oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3kkal, seg\u00edtett\u00e9k annak munk\u00e1j\u00e1t, \u00e9s arra t\u00f6rekedtek, hogy m\u00e1r a napk\u00f6ziben elk\u00e9sz\u00fcljenek a h\u00e1zi feladatok (ez volt k\u00fcl\u00f6nben az igazgat\u00f3 k\u00e9r\u00e9se – k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga is),
    \n– igyekeztek a tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e1ltozatoss\u00e1, \u00e9rdekess\u00e9, j\u00e1t\u00e9koss\u00e1 tenni a tan\u00edt\u00e1s ut\u00e1ni vagy el\u0151tti \u00f3r\u00e1kat a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le foglalkoz\u00e1sok keret\u00e9ben, – kerest\u00e9k a sz\u00fcl\u0151kkel a j\u00f3 kapcsolat megteremt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9geit, \u00e9ppen a tanul\u00f3k \u00e9rdek\u00e9ben,
    \n– \u00e9s v\u00e9g\u00fcl megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k p\u00f3tolni – f\u0151leg az als\u00f3 oszt\u00e1lyokban – a dolgoz\u00f3 anyuka gondoskod\u00e1s\u00e1t, t\u00f6r\u0151d\u00e9s\u00e9t, szeretet\u00e9t is.<\/li>\n
  3. Rendszeresen r\u00e9szt vett\u00fcnk szakmai tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9seken, hogy a r\u00e1nk b\u00edzott koroszt\u00e1ly nevel\u00e9s\u00e9hez, oktat\u00e1s\u00e1hoz, a tananyag sokoldal\u00fa bemutat\u00e1s\u00e1hoz min\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6rben ismerj\u00fcnk meg \u00fajabb, a napk\u00f6ziben is alkalmazhat\u00f3 m\u00f3dszereket, hat\u00e9konyabb lehet\u0151s\u00e9geket. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben alak\u00edtottuk ki az als\u00f3 tagozaton m\u00e1r alkalmazott \u00e9s bev\u00e1lt \u00fan. kisszakaszos felvezet\u0151 rendszert. A tan\u00edt\u00e1shoz hasonl\u00f3an a napk\u00f6ziben is \u00e9vr\u0151l \u00e9vre ugyanazok a nevel\u0151k vezett\u00e9k az 1-2. oszt\u00e1lyos valamint a 3-4. oszt\u00e1lyos csoportokat. Iskol\u00e1nkban j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az egyazon t\u00e1rgyat tan\u00edt\u00f3k munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge mellett a napk\u00f6zis nevel\u0151k munkacsoportja is. A munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g-vezet\u0151 m\u00e1r a tan\u00e9v megkezd\u00e9se el\u0151tt el\u0151terjesztette az igazgat\u00f3nak elk\u00e9pzel\u00e9seit, terveit j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra. Az \u00e1ltal\u00e1nos tervek mellett k\u00e9thavonk\u00e9nt tartott nevel\u00e9si t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l megbesz\u00e9l\u00e9st a munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. Els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1rgyaltuk meg az \u00faj Rendtart\u00e1s tervezet\u00e9t, \u00e9s hasznos m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal eg\u00e9sz\u00edtett\u00fck ki. Javaslatainkb\u00f3l j\u00f3n\u00e9h\u00e1nyat felhaszn\u00e1lt az igazgat\u00f3. Napk\u00f6zis nevel\u0151nk tagja volt a P\u00e9csre, tapasztalatcser\u00e9re utaz\u00f3 t\u00edztag\u00fa k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gnek is. A p\u00e9csi M\u0171vel\u0151d\u00e9si Oszt\u00e1ly vezet\u0151j\u00e9nek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val Szegedre \u00e9rkez\u0151 pedag\u00f3gusoknak a mi iskol\u00e1nkban is tartottunk bemutat\u00f3 foglalkoz\u00e1st az 5-6. oszt\u00e1lyos napk\u00f6zis csoportban.<\/li>\n<\/ol>\n

    Szegeden a napk\u00f6zis szakfel\u00fcgyel\u0151 nyugd\u00edjba vonul\u00e1sa ut\u00e1n a mi iskol\u00e1nkb\u00f3l ker\u00fclt \u00faj szakfel\u00fcgyel\u0151 a M\u0171vel\u0151d\u00e9si Oszt\u00e1lyra (Kecsk\u00e9m\u00e9). Iskol\u00e1nkban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt napk\u00f6zis vezet\u0151k\u00e9nt a M\u0171vel\u0151d\u00e9si Oszt\u00e1ly k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9szeti f\u0151el\u0151ad\u00f3ja (Papp Gy\u00f6rgyn\u00e9). N\u00e1lunk volt tanul\u00f3szob\u00e1s az a biol\u00f3gus kart\u00e1rsn\u0151nk, akinek bemutat\u00f3 \u00f3r\u00e1j\u00e1t TV kamera vette fel \u00e9s k\u00e9s\u0151bb orsz\u00e1g-vil\u00e1g el\u0151tt mutatt\u00e1k be (Kereszteln\u00e9). \u00dagy tudom, nyugd\u00edjaz\u00e1sakor kiv\u00e1l\u00f3 kit\u00fcntet\u00e9st kapott T\u00f3th Margit kolleg\u00e1nk is, Marosin\u00e9 igazgat\u00f3helyettes lett.<\/p>\n

    Napk\u00f6zis nevel\u0151ink k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben magyar szakos diplom\u00e1val rendelkeztek. Az iskol\u00e1ban sokan dolgoztak hasonl\u00f3 k\u00e9pes\u00edt\u00e9ssel. Ennyi szakos tan\u00e1rt nem tudott foglalkoztatni az int\u00e9zm\u00e9ny, de nevel\u0151ink j\u00f3l hasznos\u00edtott\u00e1k szakmai ismereteiket a napk\u00f6zis foglalkoz\u00e1sokon. N\u00e9h\u00e1ny konkr\u00e9t p\u00e9lda: k\u00f6z\u00f6sen elolvast\u00e1k \u00e9s feldolgozt\u00e1k a k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nyokat (Egri csillagok), r\u00e9szleteket dramatiz\u00e1ltak a t\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l. (Csoszogi, Mici Mack\u00f3).<\/p>\n

    N\u00e9pdalokat tanultunk, n\u00e9pi j\u00e1t\u00e9kokat \u00e9nekelt\u00fcnk, j\u00e1tszottunk. (M\u00e1ig is sajn\u00e1lom, hogy feljegyz\u00e9seim elkall\u00f3dtak, t\u00f6bb, mint 160 \u00e9nekes j\u00e1t\u00e9kot ismertem, \u00e9s sokat betan\u00edtottam). Nagyobb \u00f6r\u00f6mmel hallottam kolleg\u00e1imt\u00f3l, hogy a nap k\u00f6ziben tanult j\u00e1t\u00e9kokat a gyerekek otthon is \u00e9nekelgetik, \u00e9s j\u00e1tssz\u00e1k a h\u00e1z k\u00f6r\u00fcl. Feled\u00e9sbe ment a Mese-vet\u00e9lked\u0151, amit 1-2. oszt\u00e1lyosokkal csin\u00e1ltunk. Az \u00e9ppen l\u00e1togat\u00f3 igazgat\u00f3helyettes, Marosin\u00e9, az\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kelte az el\u00e9rt eredm\u00e9nyt, mert maga is volt napk\u00f6zis nevel\u0151 \u00e9s tudta, mennyi munka volt m\u00f6g\u00f6tte.<\/p>\n

    Magamr\u00f3l:
    \nMagyar szakot v\u00e9geztem \u00e9n is, de kiss\u00e9 megk\u00e9sve, m\u00e1r feln\u0151tt koromban. Volt annyi \u00f6nkritik\u00e1m, hogy gyakorlat h\u00edj\u00e1n nem p\u00e1ly\u00e1ztam tan\u00e1ri bab\u00e9rokra, be\u00e9rtem a napk\u00f6zivel, ott hasznos\u00edtottam szakmai ismereteimet a kisgyerekek k\u00f6z\u00f6tt. A 8. oszt\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl minden korcsoporttal foglalkoztam. Voltak olyan \u00e9vek, amikor a 3. oszt\u00e1lyt\u00f3l a 7.-ig vezettem ugyanazokat a gyerekeket napk\u00f6ziben. Sz\u00edvemhez m\u00e9gis az els\u0151 oszt\u00e1lyosok \u00e1lltak legk\u00f6zelebb. Annyi szorgalmat a tanul\u00e1sban, igyekezetet a feladatok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9ben, annyi \u0151szinte \u00f6r\u00f6met, vid\u00e1ms\u00e1got a j\u00e1t\u00e9kban, szabad foglalkoz\u00e1sokon, annyi ragaszkod\u00e1st \u00e9s szeretetet az \u00f6sszes kor\u00e1bbi \u00e9vekben nem tapasztaltam, mint a kis els\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e9t \u00e9vben! Nagyon j\u00f3 t\u00e1rsam volt Ken\u00e9z Zsuzsi, a „rendes” tan\u00edt\u00f3 n\u00e9ni. \u00d3r\u00e1it gyakran l\u00e1togattam, hogy megismerjem m\u00f3dszereit, \u00e9s hasonl\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9nyekkel l\u00e9pjek fel \u00e9n is a tanul\u00f3kkal szemben. N\u00e1la tapasztaltam, milyen gondot ford\u00edt a gyerekek figyelm\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1ra. \u00c9szreveszi azonnal a jelentkez\u0151 f\u00e1radts\u00e1got, levezeti egy-egy \u00fcgyes mozg\u00e1sgyakorlattal, felfriss\u00edti a f\u00e1rad\u00f3 kis kezeket ujjgyakorlatokkal, j\u00e1t\u00e9kosan, kedves sz\u00f3val, mosolyogva. \u00c9s milyen pontos, szabatos minden mondata! Nincs egy felesleges sz\u00f3, amit mond, annak s\u00falya van. J\u00f3 volt vele egy\u00fctt dolgozni!
    \nR\u00e9szt vettem olyan tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9seken, amelyeket kifejezetten az els\u0151 oszt\u00e1lyban dolgoz\u00f3 nevel\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra szerveztek. Nagyon sokat tanultam ezeken a foglalkoz\u00e1sokon, \u00e9s nem volt gond, ha egy-egy bet\u0171t nekem is \u00fajra be kellett mutatni a lecke\u00edr\u00e1s sor\u00e1n. (Igazgat\u00f3helyettesem egy ilyen lecke\u00edr\u00e1s-l\u00e1togat\u00e1s ut\u00e1n megk\u00e9rdezte: „Ezt hol tanulta?”)
    \nA lecke-f\u00fczetek tiszt\u00e1k, sz\u00e9pek voltak. A legszebbek az asztalomon sorakoztak, piros pont j\u00e1rt a sz\u00e9p munk\u00e1\u00e9rt, \u00e9s ragyogott a szeme annak a gyereknek, akinek mondtam: „Ezt kiviheted az asztalomra!”
    \nVolt id\u0151nk az olvas\u00e1s gyakorl\u00e1s\u00e1ra is, a verseket pedig addig mondogattuk, am\u00edg mindenki megtanulta, \u00e9s fel is mondta. \u00c9s boldog voltam, amikor m\u00e1snap azt mondta a kolleg\u00e1m: „Minden napk\u00f6zis tudta a verset! K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m!”
    \nAkkoriban nagyon j\u00f3 esz\u0171, \u00e9rtelmes gyerekeink voltak. Tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9ny\u00fck \u00e1tlagosan el\u00e9rte a 4,2-t. Nem volt l\u00e1tv\u00e1nyos a \u00ednunk\u00e1m, de a kolleg\u00e1im is \u00e9rezt\u00e9k, milyen sz\u00edvesen foglalkozom a napk\u00f6zis gyerekekkel. Annak nagyon \u00f6r\u00fcltem, amikor azt mondta egyik tan\u00e1rn\u0151nk, hogy r\u00e1m mern\u00e9 b\u00edzni a gyermek\u00e9t. A m\u00e1sik kollegan\u0151 gyereke mindig bej\u00f6tt a napk\u00f6zibe, \u00e9s mikor anyja k\u00e9rte, ne zavarja a foglalkoz\u00e1st, azzal pr\u00f3b\u00e1lta meggy\u0151zni sz\u00fcleit, hogy nem zavar, \u00e9s sz\u00edvesen bej\u00f6nne m\u00e1skor is, mert „olyan sz\u00e9pen olvas a tan\u00e1r n\u00e9ni!” Amikor a zenepedag\u00f3gus anyuk\u00e1nak megeml\u00edtettem, hogy a csendes, sokszor visszah\u00faz\u00f3. d\u00f3 kisle\u00e1nya milyen boldogan mes\u00e9lte el a csal\u00e1d szombat d\u00e9lut\u00e1ni \u00e9lm\u00e9nyeit, azzal v\u00e1laszolt: legyek b\u00fcszke erre a bizalomra, mert a kisl\u00e1ny nagyon nehezen ny\u00edlik meg idegeneknek. \u00c9n teh\u00e1t m\u00e1r nem voltam idegen.<\/p>\n

    A kicsik k\u00f6z\u00f6tt \u00e9reztem magam a legjobban.\u00a0A dolgoz\u00f3, elf\u00e1radt anyuk\u00e1kat szerettem volna n\u00e9mik\u00e9pp p\u00f3tolni egy-egy biztat\u00f3 sz\u00f3val, simogat\u00e1ssal, a d\u00e9li mes\u00e9s pihen\u0151kkel. Hagytam elaludni a f\u00e1rad\u00e9konyabbat, \u00e9szrevettem, ha lehan golt, kimostam a tint\u00e1s ruh\u00e1csk\u00e1t, babaruh\u00e1t varrtam, megf\u00e9s\u00fclgettem \u0151ket \u00e9s a besz\u00e9lget\u00e9sek k\u00f6zben el\u0151fordult, hogy anyuk\u00e1nak sz\u00f3l\u00edtott valamelyik gyerek. Otthon \u00e9rezte mag\u00e1t.<\/em>\u00a0A most m\u00e1r \u00f3v\u00f3n\u0151 kisl\u00e1ny is \u00fagy \u00e1rulkodott a pajt\u00e1s\u00e1ra, hogy „azt mondta az \u00c9va, olyan a Tan\u00e1r n\u00e9ni, mint egy nagymama!”
    \nVoltak persze neh\u00e9z napok, neh\u00e9z sz\u00fcl\u0151k, neh\u00e9z esetek is, de most csak a sz\u00e9pre eml\u00e9keztem.<\/p>\n

    R\u00e1cz J\u00f3zsefn\u00e9 ny. napk\u00f6zis nevel\u0151<\/p>\n

    \n

    1946-ban ker\u00fcltem az iskol\u00e1ba. A „h\u0151skorban” k\u00e9t \u00f3ra k\u00f6telez\u0151 j\u00e1t\u00e9ktan\u00edt\u00e1s volt. „J\u00e1tszani” tan\u00edtottuk a gyerekeket.
    \n1946 \u0151sz\u00e9n igencsak sz\u0171k\u00e9ben voltunk a felszerel\u00e9snek. Nagy sz\u00f3 volt akkoriban a kr\u00e9ta. Vigy\u00e1ztunk is r\u00e1 nagyon. Nem volt t\u00e9rk\u00e9p\u00fcnk. Eml\u00e9kszem, D\u00e9lAmerik\u00e1t csomagol\u00f3pap\u00edrra rajzoltam, hogy szeml\u00e9ltetni tudjak, hogy a gyerekek jobban meg\u00e9rts\u00e9k, jobban el tudj\u00e1k k\u00e9pzelni.
    \n1948-ban az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s idej\u00e9n egyik vas\u00e1rnap nyolct\u00f3l tizenkett\u0151ig kellett lelt\u00e1roznunk. A r\u00e9szfeladatom elv\u00e9geztem, de az ajt\u00f3kat bez\u00e1rt\u00e1k, nem engedtek haza, mert a fenti n\u00e9gy \u00f3r\u00e1ban kellett elv\u00e9gezni a munk\u00e1t az el\u0151\u00edr\u00e1s szerint. L\u00e9lek az ajt\u00f3n se ki, se be. Nekem sietnem kellett volna haza kisgyerekemhez, de nem mehettem, mert nem volt m\u00e9g 12 \u00f3ra. V\u00e9g\u00fcl a hivatalseg\u00e9d megsz\u00e1nt \u00e9s kiengedett az ablakon.
    \nEgyszer a pedag\u00f3gusok tisztelet\u00e9re szerveztek el\u0151ad\u00e1st, az Aid\u00e1t n\u00e9zt\u00fck a sz\u00ednh\u00e1zban. A megjelen\u00e9s k\u00f6telez\u0151 volt. Aki elmaradt, arra k\u00f6nnyen r\u00e1s\u00fct\u00f6tt\u00e9k, hogy rendszerellenes.
    \n\u00cdme n\u00e9h\u00e1ny eml\u00e9k az akkori pedag\u00f3gus \u00e9let\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

    Dr. Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3n\u00e9
    \nterm\u00e9szetrajz, f\u00f6ldrajz szakos polg\u00e1ri iskolai tan\u00e1r<\/p>\n

    \n

    Az \u00e9nekkar t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l: Az iskola nagy hagyom\u00e1nyokkal rendelkezik a zenei nevel\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n. Hajab\u00e1cs Ern\u0151 1924-ben lett az int\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3ja. Az \u00dajszegedi Kendergy\u00e1rban is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt karnagyk\u00e9nt, az iskol\u00e1ban pedig megszervezte az \u00f6ntev\u00e9keny gyermekk\u00f3rust. K\u00e9s\u0151bb heti k\u00e9t \u00f3r\u00e1ban az \u00e9nekkari foglalkoz\u00e1s beker\u00fclt a tantervbe k\u00f6telez\u0151 jelleggel. Majd Waldmann J\u00f3zsef igazgat\u00f3 vezeti az iskolai \u00e9nekkart, aki 1959-ben a Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Tansz\u00e9k\u00e9re ker\u00fclt. Ezt megel\u0151z\u0151en m\u00e1r 1958-ban Marosi Jen\u0151n\u00e9 (Szurdi J\u00f3zsefn\u00e9) vette \u00e1t a zenei nevel\u00e9st. Mindj\u00e1rt m\u0171k\u00f6d\u00e9se elej\u00e9n a k\u00f3rus eml\u00e9kezetes fell\u00e9p\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt sor. A szegedi nagy\u00e1rv\u00edz 80. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n (1959-ben) egyetlen k\u00f3rusk\u00e9nt l\u00e9ptek fel a V\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n. Az el\u0151adott n\u00e9pdalcsokrot a r\u00e1di\u00f3 r\u00f6gz\u00edtette, s t\u00f6bbsz\u00f6r m\u0171sor\u00e1ra t\u0171zte. Az 1960-as \u00e9vekben Dr. Kardos P\u00e1l f\u0151iskolai docens, orsz\u00e1gos h\u00edr\u0171 karnagy patron\u00e1l\u00e1s\u00e1val az iskol\u00e1ban n\u00e9gy k\u00f3rus m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A nagyk\u00f3rus 90 f\u0151vel, k\u00e9t kamarak\u00f3rus \u00e9s egy fi\u00fak\u00f3rus. A nagyk\u00f3rus \u00e9s a kamarak\u00f3rus egy \u00edzben ez\u00fcst, majd minden tov\u00e1bbi alkalommal arany min\u0151s\u00edt\u00e9st szerzett. A 70-es \u00e9vek elej\u00e9n Papp Gy\u00f6rgyn\u00e9 \u00e9nektan\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9vel „Az \u00e9v k\u00f3rusa” kit\u00fcntet\u0151 c\u00edmet nyert\u00e9k el. Varga Istv\u00e1n majd B\u00e1nh\u00eddi \u00c9va \u00e9nektan\u00e1rral folytat\u00f3dott a „megsz\u00e1llott” \u00e9nekkari munka, rendszerint arany min\u0151s\u00edt\u00e9ssel. A jelenben Farkas Lilla folytatja a megkezdett munk\u00e1t nagy lelkesed\u00e9ssel, hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9ssel \u00e9s munkab\u00edr\u00e1ssal.<\/p>\n

    Iskol\u00e1nkban a nyelvoktat\u00e1snak sz\u00e9p hagyom\u00e1nyai vannak. \u00c9vtizedeken \u00e1t az orosz nyelv oktat\u00e1s\u00e1ban \u00e9rt\u00fcnk el jelent\u0151s sikereket, majd ennek megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel angol tagozatot ind\u00edtottunk.
    \nDi\u00e1kjaink egy r\u00e9sze nagy kedvvel \u00e9s eredm\u00e9nyesen tanulta az orosz nyelvet. Orosz tagozatos iskola l\u00e9v\u00e9n minden megm\u00e9rettet\u00e9sen ott voltunk.
    \nSok-sok \u00e9ven \u00e1t magunk\u00e9nak mondhattuk a v\u00e1rosi, megyei I. \u00e9s II. helyez\u00e9seket. T\u00f6bbsz\u00f6r szerepelt\u00fcnk orsz\u00e1gos versenyeken is (egy\u00e9nileg \u00e9s csapatban), ahonnan igen el\u0151kel\u0151 helyez\u00e9seket hoztunk haza.
    \nKiterjedt levelez\u00e9st folytattunk orosz gyerekekkel. A j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 levelez\u0151 \u00e9s m\u0171ford\u00edt\u00f3 szakk\u00f6r sok di\u00e1kot vonzott \u00e9vr\u0151l \u00e9vre.
    \nT\u00f6bb \u00e9ves eredm\u00e9nyes munk\u00e1nk\u00e9rt – tan\u00e1rok \u00e9s di\u00e1kok – jutalomk\u00e9nt r\u00e9szt vehett\u00fcnk Moszkva-Leningr\u00e1d-Kijev \u00fatvonalon egy 10 napos kir\u00e1ndul\u00e1son a „Bar\u00e1ts\u00e1g-vonaton”, ami gyermeknek, feln\u0151ttnek nagy \u00e9lm\u00e9ny volt.
    \nSok j\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 tanul\u00f3t adtunk a S\u00e1gv\u00e1ri Gimn\u00e1zium orosz tagozat\u00e1nak. Volt olyan \u00e9v, amikor a mi di\u00e1kjaink miatt ind\u00edtottak orosz tagozatos csoportot. \u00c9vtizedeken \u00e1t a v\u00e1ros „b\u00e1zis-iskol\u00e1ja” voltunk orosz nyelvb\u0151l. Tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9seinkre \u00e9s bemutat\u00f3 \u00f3r\u00e1inkra sokszor l\u00e1ttuk vend\u00e9g\u00fcl Szeged v\u00e1ros \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke tan\u00e1rait, szakfel\u00fcgyel\u0151it. Volt olyan \u00f3r\u00e1nk, amit vide\u00f3ra vettek, s ez tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s\u00fcl szolg\u00e1lt megy\u00e9n k\u00edv\u00fcli kolleg\u00e1inknak is.
    \nDi\u00e1kjaink visszaj\u00e1rnak hozz\u00e1nk hol anyagot, seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rni, hol az\u00e9rt, hogy besz\u00e1moljanak \u00fajabb sikereikr\u0151l. Sok tan\u00edtv\u00e1nyunkb\u00f3l lett nyelvtan\u00e1r, idegenvezet\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, s mi erre nagyon b\u00fcszk\u00e9k vagyunk.<\/p>\n

    Tan\u00e1raink ebben az id\u0151szakban:
    \nHajd\u00fa Andr\u00e1sn\u00e9
    \nKocsis J\u00f3zsefn\u00e9 (t\u00f6bb \u00e9vig v\u00e1rosi mk. vezet\u0151)
    \nNemes M\u00e1ria \u00e9s
    \nSzepesy Korn\u00e9ln\u00e9 (szakvezet\u0151).<\/p>\n

    1996-t\u00f3l a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s tanul\u00f3ink ig\u00e9nye alapj\u00e1n \u00fajb\u00f3l lehet\u0151s\u00e9get teremtett\u00fcnk az orosz nyelv tanul\u00e1s\u00e1ra a 7. oszt\u00e1lyt\u00f3l. A csoport nagy lelkesed\u00e9ssel tanulja a nyelvet. Az \u00fajraind\u00edtott nyelvtan\u00edt\u00e1ssal m\u00f3d ny\u00edlott a Juh\u00e1sz Gyula Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola tan\u00e1rjel\u00f6ltjeinek a gyakorl\u00f3 tan\u00edt\u00e1sra.<\/p>\n

    Kocsis J\u00f3zsefn\u00e9<\/p>\n

    \n

    Dr. Tandori K\u00e1roly<\/strong>\u00a0– Kossuth-d\u00edjas akad\u00e9mikus, a J\u00f3zsef Attila Tudom\u00e1nyegyetem TTK Matematika Tansz\u00e9k\u00e9nek professzora – visszaeml\u00e9kez\u00e9se:
    \n1932-36. k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1rtam a Tisza-partiba, majd a nyolcoszt\u00e1lyos Baross Gimn\u00e1ziumban folytattam tanulm\u00e1nyaimat. Sem az elemiben, sem a gimn\u00e1ziumban nem voltam „matekos” ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa. A tanul\u00e1s k\u00f6nnyen ment, mindent sz\u00edvesen elsaj\u00e1t\u00edtottam, de els\u0151sorban irodalmi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s jellemzett, a hum\u00e1n m\u0171velts\u00e9gi ter\u00fclet vonzott. Mais „m\u00e1ni\u00e1kus” irodalmi vit\u00e1z\u00f3 \u00e9s Wagner-rajong\u00f3 vagyok. Az oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3m az elemiben Pauer Ilona, az igazgat\u00f3 Hajab\u00e1cs Ern\u0151 b\u00e1csi volt. A Tisza-parti nem volt „gyilkos” iskola. Sok szabadid\u0151vel rendelkezt\u00fcnk, rengeteget j\u00e1tszottunk. Iskolai feladataink nem voltak megterhel\u0151k, k\u00f6nnyen, gyorsan tanultunk. Iskola ut\u00e1n sokat j\u00e1tszottunk a szabadban, a deszkatelep \u00e9s a gyermekk\u00f3rh\u00e1z k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek nagy, z\u00f6ld, \u00fcres ter\u00fclet\u00e9n. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 munk\u00e1ra, a term\u00e9szet szeretet\u00e9re nevelt benn\u00fcnket az iskola, ma is rendszeresen kert\u00e9szkedem. K\u00e9t l\u00e1nyomat, Maric\u00e1t \u00e9s Julik\u00e1t boldogan adtam r\u00e9gi iskol\u00e1mba, az akkori Mez\u0151 Imr\u00e9be. Egyik sem csal\u00f3dott. Kit\u0171n\u0151 alapokkal indultak a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba. Ma mindketten a JATE dolgoz\u00f3i: t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1nyi k\u00f6nyvt\u00e1rosi, illetve biofizikai doktori c\u00edm elnyer\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczdenek munk\u00e1juk mellett. Gyermekkorom sz\u00e9p eml\u00e9kei k\u00f6z\u00e9 tartozik a Tisza-partiban elt\u00f6lt\u00f6tt 4 \u00e9v.<\/p>\n

    A „MEZ\u0150…”. Mert nekem csak az marad. Fogalom. Gyakran van \u00fagy, hogy \u00e9vek \u00f3ta nem l\u00e1tott iskolat\u00e1rsakkal tal\u00e1lkozva ez a var\u00e1zssz\u00f3 minden t\u00e1vols\u00e1got \u00e1thidal. \u00d3r\u00e1kig lehetne id\u00e9zgetni az eml\u00e9keket: az olajos padl\u00f3t, a sz\u00e9nt\u00fczel\u00e9s\u0171, duruzsol\u00f3 cser\u00e9pk\u00e1lyh\u00e1t, a kisdobos- \u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151foglalkoz\u00e1sok, a t\u00f6megsport hangulat\u00e1t, az els\u0151 szerelmet, a csintalans\u00e1gainkat, a k\u00f6telez\u0151 egyenruh\u00e1s \u00fcnneps\u00e9geket, a bulikat, … a tan\u00e1rok egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t…
    \n\u00c9n ez ut\u00f3bbit emlegetem legt\u00f6bbsz\u00f6r. Tan\u00edt\u00f3s\u00e1gomat a p\u00e1lya ir\u00e1nt, 6-7 \u00e9ves koromt\u00f3l \u00e9rzett elhivatotts\u00e1gomat ugyanis volt tan\u00edt\u00f3 n\u00e9nimnek, Guganovich Imr\u00e9n\u00e9 Olgi n\u00e9ninek k\u00f6sz\u00f6nhetem. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m is – nemcsak a magam nev\u00e9ben -, az anyai gondoskod\u00e1st, szeretetet, amit t\u0151le kaptunk. Reggelenk\u00e9nt m\u00e1r az oszt\u00e1lyban v\u00e1rt benn\u00fcnket. T\u00fcrelmes, megfontolt, hat\u00e1rozott, kiegyens\u00falyozott ember kezei alatt tanulhattunk n\u00e9gy \u00e9ven kereszt\u00fcl. Mindig s\u00f3v\u00e1rogva n\u00e9ztem, ahogy oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6ki teend\u0151it rendezte: takar\u00e9kb\u00e9lyeget osztott, adminisztr\u00e1lt, \u00e9lm\u00e9nyeinket, probl\u00e9m\u00e1inkat kezelte…
    \nH\u00e1nyszor, de h\u00e1nyszor megk\u00f6sz\u00f6ntem m\u00e1r ezt neki, hogy p\u00e9ld\u00e1ja nyom\u00e1n meg\u00e9reztem, megtanultam, mi ennek a hivat\u00e1snak a lelke.
    \nA napokban tal\u00e1lkoztunk is. Megint a tudt\u00e1ra adtam, hogy mennyire szeretem a szakm\u00e1mat, mennyire lelkesedem a gyerekek\u00e9rt, s term\u00e9szetesen azt is, hogy mindezt neki k\u00f6sz\u00f6nhetem. Nem el\u0151sz\u00f6r hallotta t\u0151lem ezt a n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t, de soha nem akarta elhinni. Pedig az egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek alatt tanultam meg t\u0151le azt, hogy egyetlen egy titok van: szeretni kell – ennyi az eg\u00e9sz.
    \nH\u00e1nyszor, de h\u00e1nyszor…
    \nTanulni persze – nemcsak a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben – sokakt\u00f3l lehetett m\u00e9g azalatt a n\u00e9h\u00e1ny „Mez\u0151s” \u00e9v alatt.
    \nSz\u00edvesen eml\u00e9kszem Vastagh J\u00f3zsefn\u00e9 tan\u00e1rn\u0151re is, aki szigor\u00fas\u00e1ga \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lagos nyers, katon\u00e1s modora, cinikus humora mellett sok-sok t\u00fcrelemmel tan\u00edtgatott benn\u00fcnket k\u00f6tni, horgolni, varrni, bark\u00e1csolni. Csupa olyan dologra, aminek mais haszn\u00e1t veszem. Azt is tudom r\u00f3la, hogy igen j\u00f3, meg\u00e9rt\u0151 oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k volt. H\u00fagom \u00e9vekkel azut\u00e1n is visszaj\u00e1rt hozz\u00e1.
    \nGyakran megl\u00e1togatj\u00e1k tan\u00edtv\u00e1nyai Kothencz J\u00e1nosn\u00e9t is. Temperamentuma, vid\u00e1ms\u00e1ga sokunkat \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt hasonl\u00f3 viselked\u00e9sre. Nekem „csak” matematik\u00e1t tan\u00edtott. Mindig logikus, tiszta \u00e9s vil\u00e1gos volt minden szava. Az \u00e1ltala lerakott alapokra a f\u0151iskol\u00e1n is tudtam t\u00e1maszkodni.
    \nAz orosz elk\u00eds\u00e9rt benn\u00fcnket a fels\u0151 iskol\u00e1ba. Sajnos sosem vett\u00fck igaz\u00e1n komolyan. Kocsis J\u00f3zsefn\u00e9 pedig mindent megtett annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy felkeltse ir\u00e1nta az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnket. Persze a legklasszabb \u00f3r\u00e1k azok voltak, amelyiken „Bezd\u00e1n tanb\u00e1” helyettes\u00edtett. Biztos, hogy v\u00e9gignevett\u00fck, no meg az oroszhoz sem volt sok k\u00f6ze igaz\u00e1n egyiknek sem.<\/p>\n

    \n

    Bezd\u00e1n tan\u00e1r \u00farn\u00e1l szerett\u00fck meg a sportot, \u00e9s v\u00e1lt l\u00e9tsz\u00fcks\u00e9glet\u00fcnkk\u00e9. N\u00e9h\u00e1nyan d\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt is edzett\u00fcnk n\u00e1la. H\u00e9tv\u00e9geken sokszor a saj\u00e1t kocsij\u00e1val vitt benn\u00fcnket versenyre. \u00dagy gondolom, hogy eredeti humor\u00e1val, gyerekszeretet\u00e9vel, k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9vel mais \u0151 az egyik legn\u00e9pszer\u0171bb tan\u00e1ra iskol\u00e1nknak.
    \nA mi „C” oszt\u00e1lyunkban azonban Papp Gy\u00f6rgyn\u00e9 Ildi n\u00e9ni volt a legn\u00e9pszer\u0171bb. M\u00e1r az als\u00f3 tagozatban megismert\u00fck, \u00e9neket tan\u00edtott. Finoms\u00e1ga, kedvess\u00e9ge hamar szimpatikuss\u00e1 tette. \u00dagy l\u00e1tszik, \u0151 is hasonl\u00f3an \u00e9rzett ir\u00e1ntunk, \u00f6t\u00f6dik oszt\u00e1lyt\u00f3l kezdve \u0151 „vigy\u00e1zott r\u00e1nk”. Sok\u00e1ig \u00e9rezt\u00fck a hi\u00e1ny\u00e1t, amikor hetedikben elhagyott benn\u00fcnket. J\u00f3l k\u00e9zben tartotta azt az igencsak vegyes t\u00e1rsas\u00e1got, szeretett benn\u00fcnket. Mi is \u0151t. Azt is, ahogy a magyart tan\u00edtotta. Szerencs\u00e9re az \u0151t k\u00f6vet\u0151 Dr. Kalm\u00e1r S\u00e1ndorn\u00e9 m\u00f3dszerei is hasonl\u00f3ak voltak.
    \nNyolcadik oszt\u00e1lyban Battancs tan\u00e1r \u00far f\u0151n\u00f6ks\u00e9ge alatt koptattuk az iskolapadot. Sosem fogom elfelejteni, hogy mik\u00e9nt zajlottak a fizika felel\u00e9sek. Izgalmas, nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 percek voltak ezek, els\u0151sorban az\u00e9rt, mert f\u00e9l\u0151 volt, hogy valakib\u0151l kibuggyan a nevet\u00e9s. Nem tudom, a tan\u00e1r \u00far \u00e9szrevette-e, hogy minden eszk\u00f6zt megragadva, k\u00e9zzel-l\u00e1bbal s\u00fagtunk, az „\u00e1ldozatnak”. Akkoriban biztosak voltunk az \u00e9szrev\u00e9tlens\u00e9g\u00fcnkben, de ma, amikor \u00e9n m\u00e1r a „m\u00e1sik oldalon” \u00e1llok, nehezen hiszem, hogy tan\u00e1r b\u00e1csink nem l\u00e1tta, hallotta ny\u00fczsg\u00e9s\u00fcnket.
    \nA k\u00e9mia- \u00e9s biol\u00f3gia\u00f3r\u00e1kon esz\u00fcnkbe sem jutott, hogy s\u00fagjunk. Egy darabig – am\u00edg Dr. Szigeti S\u00e1ndorn\u00e9 ki nem mondta az aznapi felel\u0151 nev\u00e9t – m\u00e9g leveg\u0151t sem igen mert\u00fcnk venni. Szigor\u00fa, k\u00f6vetel\u0151, nagytud\u00f3s\u00fa embernek is mert\u00fck meg \u0151t. Pont olyannak, akinek nev\u00e9t h\u00e1l\u00e1val emlegeti a di\u00e1k fels\u0151bb iskol\u00e1kban is. Egy-egy ilyen „zabszemes” \u00f3ra ut\u00e1n bizony nagy megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st, \u00f6r\u00f6m\u00f6t jelentett be\u00fclni rajz\u00f3r\u00e1ra.
    \nHarmath Istv\u00e1nn\u00e9 tan\u00e1r n\u00e9nihez m\u00e9g a kev\u00e9sb\u00e9 tehets\u00e9ges rajzol\u00f3k, mint p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9n is, ragaszkodtak. Nyugodt l\u00e9ny\u00e9vel, meleg hangj\u00e1val igazi kikapcsol\u00f3d\u00e1st jelentett. Megengedte, hogy alkot\u00e1s k\u00f6zben halkan besz\u00e9lgess\u00fcnk a szomsz\u00e9dunkkal. K\u00f6zlend\u0151nk pedig mindig akadt, pl\u00e1ne \u00f3ra k\u00f6zben.
    \nAhogy eml\u00e9keimet id\u00e9zgetem, egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb j\u00f6n a felsz\u00ednre. Oldalakon kereszt\u00fcl lehetne mes\u00e9lni arr\u00f3l a nyolc \u00e9vr\u0151l, amit gyerekk\u00e9nt az iskol\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6ttem. Hogy mennyire szerettem itt, annak leg\u00e9kesebb bizony\u00edt\u00e9ka, hogy eszembe sem jutott soha, hogy m\u00e1shol is tan\u00edthatn\u00e9k.
    \nLegfeljebb a Tisza-partiban.<\/p>\n

    Sz\u00e9lln\u00e9 Magassy Katalin
    \ntan\u00edt\u00f3<\/p>\n

    \n

    Eml\u00e9kfoszl\u00e1nyok MEZ\u0150S-di\u00e1kkoromb\u00f3l<\/p>\n

    M\u00e1jus. 1964. \u00d3, mennyi b\u00fas \u00e9s vid\u00e1m tavaszom volt az\u00f3ta! Iskol\u00e1nk jelenleg r\u00e9gi, akkor egyetlen \u00e9p\u00fclet\u00e9nek als\u00f3 folyos\u00f3j\u00e1n \u00f3ri\u00e1si a ny\u00fczsg\u00e9s \u00e9s hangzavar. T\u00edzperc van. Annak idej\u00e9n \u00edgy nevezt\u00fck az \u00f3rak\u00f6zi sz\u00fcnetet. Nem is tar tott tov\u00e1bb egy pillanattal sem. J\u00f3 lenne m\u00e1r egy nappal \u00f6regebbnek lenni! Teljes az izgalom a VILI.\/A terme el\u0151tt \u00f6sszezs\u00fafol\u00f3dott v\u00e9n di\u00e1kok k\u00f6r\u00e9ben. Magyar\u00f3ra k\u00f6vetkezik ugyanis, s ez m\u00e9g nem lenne k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb ok az aggodalomra, az viszont m\u00e1r ink\u00e1bb, hogy dolgozatot fogunk \u00edrni. Persze oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k\u00fcnk, Margitka n\u00e9ni, lelkileg \u00e9s szellemileg is felk\u00e9sz\u00edtett benn\u00fcnket e pr\u00f3bat\u00e9telre, az\u00e9rt a doga\u00edr\u00e1s sosem tartozott a di\u00e1k kedvenc id\u0151t\u00f6lt\u00e9sei k\u00f6z\u00e9. Sz\u00f3val j\u00f3 lenne egy nappal \u00f6regebbnek lenni! Istenem! H\u00e1nyszor egy nappal is lettem \u00f6regebb az\u00f3ta?! (Kisz\u00e1moltam: Tizenk\u00e9tezer-negyven\u00f6ttel!)
    \nSz\u00f3val bet\u00f3dulunk az olajos padl\u00f3j\u00fa tanterembe, elhelyezked\u00fcnk, \u00e9s megkezd\u0151dik az elm\u00e9ly\u00fclt munka. Pontosan nem eml\u00e9kszem m\u00e1r, hogy mir\u0151l is kellett \u00edrnunk, de valami \u00f6sszetettebb feladatot oldottunk meg. Le\u00edr\u00e1st is kellett tartalmaznia a nagy m\u0171nek, \u00e9s egy\u00e9b buktat\u00f3k is v\u00e1rtak r\u00e1nk. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk csod\u00e1latos a tavasz, a dolgozatba is belecsemp\u00e9szem, s \u00fagy belefeledkezem, hogy mire elk\u00e9sz\u00fcl\u00f6k, teljesen elbor\u00edtanak a vir\u00e1gszirmok. A nagy hev\u00fcletben pillanatok alatt eltelik az id\u0151. Margitka n\u00e9ni figyelmeztet benn\u00fcnket, hogy n\u00e9zz\u00fck \u00e1t a munk\u00e1nkat, miel\u0151tt beadjuk. Megt\u00f6rt\u00e9nik, s kicsit fell\u00e9legzik a t\u00e1rsas\u00e1g. Nem is volt olyan neh\u00e9z. Csakhogy fog-e tetszeni az oszif\u0151nek? Ez itt a k\u00e9rd\u00e9s. Erre m\u00e9g v\u00e1rhatunk p\u00e1r napot. \u00c1m az is elj\u00f6n gyorsan, s megkezd\u0151dik az „eredm\u00e9nyhirdet\u00e9s”. Margitka n\u00e9ninek szerencs\u00e9re tetszett az \u00edr\u00e1som, de van egy apr\u00f3cska k\u00e9r\u00e9se: m\u00e1skor gondosabb legyek, s ne hagyjam benne a pusk\u00e1t. Micsoda mal\u0151r! Hogy sz\u00e9gyellem magam! Igaz\u00e1n rendes, hogy nem adott kar\u00f3t! Pusk\u00e1z\u00e1si technik\u00e1mat ezut\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1ltam a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban tov\u00e1bbfejleszteni, de bevallom valahogy mindig balul \u00fct\u00f6tt ki ezir\u00e1ny\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9gem. Be kellett l\u00e1tnom, jobb, ha megtanulom az anyagot. Felhagytam h\u00e1t a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9ssel.<\/p>\n

    A VIII.\/A 1964-ben<\/p>\n

    \u00dajabb eml\u00e9kk\u00e9p. D\u00e9lut\u00e1nosok vagyunk. Az ilyen hetet ut\u00e1lom. A d\u00e9lel\u0151tti k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n eleve f\u00e1radtan j\u00f6v\u00fcnk a suliba, s mivel orosz tagozatost vagyunk, nek\u00fcnk bizony gyakran van hat \u00f3r\u00e1nk. A „m\u0171szak” 3\/4 1-t\u0151l este 1\/2 7-ig tart. Persze a tan\u00e1roknak is nehezebb ilyenkor. Sz\u00f3val mindenki f\u00e1radt v\u00e1rja, hogy v\u00e9ge legyen m\u00e1r a napnak. 1963 \u0151sze. Azon a bizonyos napon felbolydulva \u00e9rkezt\u00fcnk. A d\u00e9li h\u00edrekben hallottuk, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok vezet\u0151 ember\u00e9t, Kennedy eln\u00f6k\u00f6t meggyilkolt\u00e1k. Persze nemigen \u00e9rdekel politika benn\u00fcnket, de ez a h\u00edr mindannyiunkat megd\u00f6bbent. T\u00edzpercekben az udvaron – aminek hat\u00e1ra a jelenlegi tornateremre mer\u0151legesen, annak v\u00e9g\u00e9ben h\u00faz\u00f3dott – csoportokba ver\u0151dve t\u00e1rgyalta a di\u00e1ksereg a v\u00e9res esem\u00e9nyt.
    \nM\u00e1s. A biol\u00f3gi\u00e1val val\u00f3 kapcsolatom nem volt felh\u0151tlen. Hanna n\u00e9ni \u00e9rdekesen magyar\u00e1zott ugyan, de mindig az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy vannak kedvencei, \u00e9s \u00e9n sajnos nem tartoztam ezek k\u00f6z\u00e9. \u00cdgy azut\u00e1n megt\u00f6rt\u00e9nt, hogy egym\u00e1s ut\u00e1ni \u00f3r\u00e1kon (ez eml\u00e9kezetemben m\u00e1r legal\u00e1bb 7-re, azaz h\u00e9tre r\u00fag – borzalom, s ez a sz\u00e1m egyre csak n\u0151, ah\u00e1nyszor visszagondolok r\u00e1!) sz\u00far\u00f3pr\u00f3bak\u00e9ppen rendre kih\u00edvott felelni. M\u00e1r tiszta g\u00f6rcs voltam az idegess\u00e9gt\u0151l azon a napon, amikor „bigy\u00f3” \u00f3r\u00e1nk volt. Feleleteim hol j\u00f3l, hol kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3l siker\u00fcltek, de amit k\u00f6zben ki\u00e1lltam, mondhatom, maga volt a pokol. El is hat\u00e1roztam, ha valaha erre a p\u00e1ly\u00e1ra sodor a v\u00e9gzet, n\u00e1lam nem fog f\u00e9lni egyetlen di\u00e1k sem. Persze az \u00e9l\u0151vil\u00e1ghoz val\u00f3 „fenntart\u00e1sos” viszonyul\u00e1somat m\u00e1s esem\u00e9ny is negat\u00edvan befoly\u00e1solta, de tulajdonk\u00e9ppen ez is kapcsolatban van az iskol\u00e1val. Annak idej\u00e9n m\u00e9g n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s bog\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9nyt kellett beadnunk, akkur\u00e1tus gonddal elk\u00e9sz\u00edtve a prepar\u00e1tumokat. Ebben legink\u00e1bb \u00e9desap\u00e1m volt seg\u00edts\u00e9gemre, mert magamban j\u00f3l elb\u00e9n\u00e1ztam volna a dolgot, meg sz\u00edvesen is j\u00f6tt velem a gy\u0171jt\u0151utakra, hiszen ez j\u00f3 alkalom volt az egy\u00fcttl\u00e9tre. T\u00f6rt\u00e9nt egyszer, hogy megkaptuk az \u00faj feladatot: m\u00e1jusi cserebog\u00e1r. Egy oszt\u00e1lyt\u00e1rsn\u0151mmel partiz\u00e1nakci\u00f3ba fogtunk, s miut\u00e1n \u00e9desany\u00e1m elengedett, birtokunkba vett\u00fck a t\u00f6lt\u00e9soldalt. H\u0171, milyen gy\u0171jt\u0151munka vette kezdet\u00e9t! Teljesen belelkesedt\u00fcnk, s mindenr\u0151l elfeledkezt\u00fcnk k\u00f6zben! \u00d3, egek! Micsoda szenz\u00e1ci\u00f3s p\u00e9ld\u00e1nyok voltak! Csod\u00e1latos gy\u0171jtem\u00e9ny lesz ebb\u0151l! Egyszer\u0171en nem tudtuk abbahagyni, pedig m\u00e1r alkonyodni kezdett. Mire haza\u00e9rt\u00fcnk, teljesen bes\u00f6t\u00e9tedett, s j\u00f3ap\u00e1mt\u00f3l kaptam k\u00e9t akkora pofont, hogy ma is itt cs\u00f6ng a f\u00fclemben.<\/p>\n

    Hajdu Andr\u00e1sn\u00e9 Sipos \u00c1gnes<\/p>\n

    \n

    Els\u0151 di\u00e1kolimpiai foci\u00e9lm\u00e9nyem\u00a0<\/em><\/p>\n

    \u00d6t\u00f6dik oszt\u00e1lyba j\u00e1rtam akkor. A tan\u00e9v elej\u00e9n m\u00e9g nem voltam benne az iskolai keretben, hisz a n\u00e1lam id\u0151sebbek jobban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek a nagyobb p\u00e1ly\u00e1n. Persze im\u00e1dok focizni. J\u00f3 lenne beker\u00fclni az iskolai v\u00e1logatottba! Egyik d\u00e9lut\u00e1n Herpai tan\u00e1r \u00far nekem is sz\u00f3lt, hogy m\u00e9rk\u0151z\u00e9s lesz, s mivel sok kerettag jelezte, hogy nem tud j\u00e1tszani s\u00e9r\u00fcl\u00e9s vagy egy\u00e9b ok miatt (di\u00e1k\u00e9kn\u00e1l ez gyakori, dolgozat, k\u00fcl\u00f6n\u00f3ra, szolf\u00e9zs stb.), sz\u00fcks\u00e9ge van n\u00e9h\u00e1ny j\u00e1t\u00e9kosra. Engem is megn\u00e9zne, vajon hogy j\u00e1tszom. \u00d6r\u00f6mmel, de szorongva mentem pr\u00f3baj\u00e1t\u00e9kra. Rem\u00e9nyem val\u00f3ra v\u00e1lt, beker\u00fcltem a kezd\u0151csapatba. H\u00e1tv\u00e9dnek kellettem. Eleinte elvesztem a p\u00e1ly\u00e1n. Nekem ez t\u00fal nagy, gondoltam.
    \nH\u00e1tv\u00e9dt\u00e1rsaim sokat seg\u00edtettek. Megmutatt\u00e1k az emberemet, kit kell fognom az ellenf\u00e9l csat\u00e1rai k\u00f6z\u00fcl, de azt is lelkemre k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, hogy mekkora ter\u00fcleten mozoghatok a p\u00e1ly\u00e1n. Az els\u0151 f\u00e9lid\u0151ben el\u00e9g sikeresen helyt\u00e1lltam, teljes\u00edtettem a feladatomat, „emberem” nem sokat tudott \u00e1rtani a kapunak. S\u0151t, semmit! L\u00f6v\u00e9shez sem igen jutott. Sz\u00fcnetben persze cser\u00e9lt az ellenf\u00e9l. Az \u00e9n csat\u00e1rom „\u00e1talakult”, mint ut\u00f3bb kider\u00fclt er\u0151sebb, gyorsabb j\u00e1t\u00e9koss\u00e1. Ezt m\u00e1r csak akkor vettem \u00e9szre, amikor megugrott egy labd\u00e1val, s \u00e9n kezdtem a h\u00e1t\u00e1t egyre kisebbnek l\u00e1tni. Fel lehetne m\u00e9g r\u00fagni, gondoltam, de elhessegettem magamt\u00f3l a gondolatot, hisz edz\u0151nk mindig sportszer\u0171s\u00e9gre tan\u00edtott benn\u00fcnket. G\u00f3lt kaptunk, kikaptunk. Szorongva baktattam az \u00f6lt\u00f6z\u0151be. Mit sz\u00f3lnak? Milyen tekintetekkel tal\u00e1lkozik majd bizonytalan pillant\u00e1som. Tan\u00e1runk nyugodt hangj\u00e1t hallottam: „J\u00f3l tetted, hogy nem szab\u00e1lytalankodt\u00e1l.” Valami leg\u00f6rd\u00fclt a sz\u00edvemr\u0151l. J\u00f3kedv\u0171en ballagtam haza.<\/p>\n

    Gyarmati \u00c1d\u00e1m 8.a<\/p>\n

    \n

    \u00datraval\u00f3<\/strong><\/p>\n

    A Tisza-parti \u00c1ltal\u00e1nos Iskola m\u00e9g mindig fel-felbukkan gondolataimban. Megpr\u00f3b\u00e1lom felid\u00e9zni az itt elt\u00f6lt\u00f6tt n\u00e9gy \u00e9v eml\u00e9keit.
    \nEz az id\u0151szak – mint mindenkinek – nekem is meghat\u00e1roz\u00f3 volt. Akkor ak\u00e1rki mondta is, hogy ez az id\u0151 a „leg- felh\u0151tlenebb”, s ki kell haszn\u00e1lni minden perc\u00e9t, – mert ahogy feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1lunk, egyre kevesebb dologra \u00e9r\u00fcnk majd r\u00e1 – nem hittem el. Most m\u00e1r tudom ezt, s \u00fagy \u00e9rzem, hogy ebben az iskol\u00e1ban nem hagyt\u00e1k elfecs\u00e9relni az id\u0151met.
    \nLegnagyobb \u00e9lm\u00e9nyeim a kir\u00e1ndul\u00e1sok voltak, oszt\u00e1llyal vagy jutalomb\u00f3l. Voltam Z\u00e1nk\u00e1n az \u00fatt\u00f6r\u0151t\u00e1borban (m\u00e9g volt \u00fatt\u00f6r\u0151- \u00e9s kisdobos-avat\u00e1s). T\u00f6rt\u00e9nelmi csapatverseny els\u0151 helyezettjek\u00e9nt Erd\u00e9lybe ment\u00fcnk. Id\u0151t\u00f6lt\u00e9snek ott voltak m\u00e9g a szakk\u00f6r\u00f6k, s nem utols\u00f3 sorban a k\u00f6telez\u0151 tan\u00f3r\u00e1k is, melyeket a tan\u00e1rok pr\u00f3b\u00e1ltak \u00e9rdekess\u00e9 tenni. A d\u00e9lut\u00e1ni \u00f3r\u00e1k azonban jobban \u00e9rdekeltek: matematika-szakk\u00f6r \u00e9s versenyek, TIT t\u00f6rt\u00e9nelmi verseny, \u00e9nekkar, a meg nem nyert k\u00e9zilabda-m\u00e9rk\u0151z\u00e9sek \u00e9s a „Mez\u0151snapok” vet\u00e9lked\u0151i. Amikor n\u00e9gy \u00e9vvel ezel\u0151tt felvettek pedag\u00f3gia szakra a Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n Gimn\u00e1zium \u00e9s Szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba, \u00fajabb kih\u00edv\u00e1st kerestem. Elkezdtem kend\u0151zni. A Mez\u0151s versenyszellem m\u00e1ig megmaradt bennem, \u00e9s \u00fagy \u00e9rzem, k\u00eds\u00e9rni fog.
    \nA sokadik seg\u00edts\u00e9g, amit a „Mez\u0151ben” kaptam, az a tan\u00e1rokkal val\u00f3 j\u00f3 kapcsolatom. M\u00e9g sok minden van, amit nem tudok (vagy nem akarok) itt le\u00edrni, mert annyira szem\u00e9lyes jelleg\u0171. Ez\u00faton szeretn\u00e9k mindent megk\u00f6sz\u00f6nni \u00e9s tov\u00e1bbi j\u00f3 eredm\u00e9nyeket k\u00edv\u00e1nni!<\/p>\n

    Miskolci Orsolya<\/p>\n

    \n

    „Vir\u00e1gos Tisza-part…,<\/strong>
    \n… a sz\u00edv\u00fcnk itt marad…”<\/strong><\/strong><\/p>\n

    Az els\u0151… az els\u0151, mindenb\u0151l felejthetetlen marad. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek, az els\u0151 szavak, az els\u0151 szerelem, az els\u0151 iskola \u00e9s m\u00e9g sok minden m\u00e1s „els\u0151”.
    \nAz els\u0151 iskola … ez volt\u00e1l te nekem, Tisza-parti. Az els\u0151 nap az iskol\u00e1ban. Milyen nagynak t\u0171nt az iskolapad, amibe bele\u00fcltem. Azt\u00e1n persze, ahogy m\u00faltak az \u00e9vek, egyre kisebbedtek ezek a hatalmas padok! Az els\u0151 eb\u00e9d a napk\u00f6zi ben m\u00e9g mindenkinek \u00edzlett! Ritka eset volt! Az els\u0151 pirospont az \u00fczen\u0151f\u00fczetemben! Milyen sz\u00e9pen vir\u00edtott! \u00c9s az els\u0151 tan\u00edt\u00f3 n\u00e9ni, meg a t\u00f6bbi! Az egyik aranyos volt, a m\u00e1sik m\u00e9g aranyosabb, vagy ne adj’ Isten nem is voltak olyan dr\u00e1g\u00e1k, de most m\u00e1r \u00edgy, ut\u00f3lag mindegy! Azt\u00e1n az els\u0151 oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1s! Eml\u00e9kszem, mi f\u0151zt\u00fcnk. Lett is ut\u00e1na mindenkinek gyomorront\u00e1sa! \u00c9vz\u00e1r\u00f3k, mi talpig d\u00edszben, bizony\u00edtv\u00e1nyok, el\u00e9g egyhang\u00faak, k\u00f6nyvjutalmak, csupa sz\u00e9p \u00e9s j\u00f3 dolog. Igaz, ezt v\u00e1rta otthon a t. csal\u00e1d, \u00e9s v\u00e9geredm\u00e9nyben igazuk is volt! Az els\u0151 „komoly” bar\u00e1ts\u00e1gok itt k\u00f6t\u0151dtek, csak\u00fagy, ahogy az els\u0151 szerelmek. De sz\u00e9p is volt!
    \nAz\u00e9rt persze voltak f\u00e9lelmetes \u00f3r\u00e1k is, itt sz\u00fclettek az els\u0151 rosszabb jegyek. P\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6ri\u00f3r\u00e1kon. \u00c1m ezeknek is meglett az eredm\u00e9nye, legal\u00e1bb megtanultuk. Mindezek mellett az\u00e9rt az itt elt\u00f6lt\u00f6tt legkellemesebb \u00f3r\u00e1kr\u00f3l sem szabad elfeledkezni, az els\u0151 „igazi diszk\u00f3kr\u00f3l”, a suli diszk\u00f3kr\u00f3l. De ez m\u00e1r mind a m\u00falt. Mire mindezek megt\u00f6rt\u00e9ntek, eltelt hat \u00e9v! V\u00e9ge!
    \nB\u00facs\u00fazik az oszt\u00e1ly egyik fele a m\u00e1sik fel\u00e9t\u0151l. Ilyen m\u00e9g nem volt el\u0151tte, \u00e9s az\u00f3ta sem fordult el\u0151: az egyik hatodik oszt\u00e1lyb\u00f3l az oszt\u00e1ly fele elj\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 6+6-os gimn\u00e1ziumokba. F\u00e1jt nagyon a b\u00facs\u00faz\u00e1s, de az\u00e9rt k\u00edv\u00e1ncsian v\u00e1rtuk az \u00fajat. \u00c9s higgy\u00e9tek el, mindannyian a Mez\u0151 alias Tisza-parti h\u00edrnev\u00e9t \u00f6regb\u00edtett\u00fck \u00e9s \u00f6regb\u00edtj\u00fck. J\u00f3 volt a honnan j\u00f6tt\u00e9l k\u00e9rd\u00e9sre \u00edgy v\u00e1laszolni: „A Tisza-partib\u00f3l!” Nem hoztunk sz\u00e9gyent r\u00e9gi iskol\u00e1nkra. Biztosan \u00e1ll\u00edthatom ezt, ha kell kit\u0171n\u0151 bizony\u00edtv\u00e1nyokkal al\u00e1t\u00e1masztva. Mi, r\u00e9gi MEZ\u0150S\u00d6K, mindig b\u00fcszk\u00e9k lesz\u00fcnk arra, hogy ide j\u00e1rtunk! J\u00f3 volt MEZ\u0150SNEK lenni, k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck!<\/p>\n

    Kov\u00e1cs Gy\u00f6rgyi
    \nJATE S\u00e1pv\u00e1ri E. Gimn\u00e1zium<\/p>\n

    \n

    A legjobb oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1s\u00a0<\/strong><\/p>\n

    Az \u00f6t\u00f6dikes oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1sunk Szepesy tan\u00e1rn\u0151vel nagyon j\u00f3l siker\u00fclt. \u00datic\u00e9lunk Rudolf-tanya volt. Reggel 7-kor indultunk az iskola udvar\u00e1r\u00f3l. Mindenki nagy l\u00e1zban v\u00e1rta a busz \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t. Mikor az iskola udvar\u00e1ra berobogott a leend\u0151 j\u00e1rm\u0171v\u00fcnk, mindenki begy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lte a buszba a csomagj\u00e1t, majd v\u00e9g\u00fcl elfoglalta a hely\u00e9t. Odafel\u00e9 vezet\u0151 utunk el\u00e9g „sikeresen” telt, mind\u00f6ssze h\u00e1romszor robbant le a busz. A kir\u00e1ndul\u00e1s minden napj\u00e1n elment\u00fcnk valami k\u00f6zeli helyre. Voltunk K\u00e9kestet\u0151n a Kil\u00e1t\u00f3ban, Holl\u00f3h\u00e1z\u00e1n, S\u00e1s-t\u00f3n\u00e1l, Galyatet\u0151n (ez \u00e9jszakai kir\u00e1ndul\u00e1s volt). K\u00eds\u00e9r\u0151ink, Kocsis J\u00f3zsefn\u00e9, Szepesy tan\u00e1rn\u0151 \u00e9s egyik oszt\u00e1lyt\u00e1rsunk – \u00c1d\u00e1m – \u00e9desapja, G\u00e1bor b\u00e1csi rengeteg \u00e9rdekes programot szerveztek nek\u00fcnk, a csapatversenyt\u0151l az \u00e9jszakai t\u00far\u00e1n kereszt\u00fcl a c\u00e9lbal\u00f6v\u00e9sig. A kir\u00e1ndul\u00e1s f\u00e9nypontja egy \u00f3ri\u00e1si t\u00e1bort\u0171z volt. M\u00e1r s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s el\u0151tt elkezdt\u00fck gy\u0171jteni a mellett\u00fcnk l\u00e9v\u0151 erd\u0151b\u0151l a gallyakat, f\u00e1kat.m\u00e9tert is meghaladta. \u00cdgy az. utols\u00f3 napunk is nagyon eml\u00e9kezetes volt. \u00d6t napig tartott a kiruccan\u00e1s. Sajn\u00e1ltuk otthagyni azt a var\u00e1zslatos helyet. Visszafel\u00e9 a buszon s\u00edri cs\u00f6nd volt, mindenki kimer\u00fclten aludt, tele \u00e9lm\u00e9nyekkel.<\/p>\n

    Szer\u00e9nyi Zita, Madar\u00e1sz Vikt\u00f3ria 8.a<\/p>\n

    \n

    Di\u00e1kok n\u00e9lk\u00fcl is j\u00f3 kir\u00e1ndulni<\/p>\n

    Egy \u00fcgyeletes viszontags\u00e1gai<\/strong><\/p>\n

    \u00dcgyelet\u00e1tad\u00e1s. Az el\u0151z\u0151 \u00fcgyeletes csoport megk\u00f6nnyebb\u00fclt s\u00f3hajjal hagyja el posztj\u00e1t. Az \u00faj csoport – p\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n l\u00e9v\u00e9n – t\u00fcrelmetlen\u00fcl, f\u00e1radtan \u00e1ll sorba, a 6. \u00f3r\u00e1ra gondol. Az elk\u00f6vetkez\u0151 h\u00e9t h\u00e9tf\u0151j\u00e9n \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1r t\u00fal k\u00e9s\u0151n jut esz\u00e9be a tanul\u00f3nak, hopp\u00e1!, \u00fcgyeletre kell menni. Ilyenkor j\u00f6n a rohan\u00e1s. Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a mai reggelt. Reggeliz\u00e9s, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s stb. ut\u00e1n az embernek esz\u00e9be jutnak dolgok pl. a fogmos\u00e1s, amit s\u00fcrg\u0151sen el kell v\u00e9gezni, miel\u0151tt elindulunk a suliba. Ebb\u0151l persze az k\u00f6vetkezik, hogy a busz az orrunk el\u0151tt megy el. A t\u00f6rt\u00e9ntek ut\u00e1n d\u00fch\u00f6s lettem. Any\u00e1m kital\u00e1lta, hogy ha gyorsan hazav\u00e1gtatunk, \u00e9s kocsiba \u00fcl\u00fcnk, akkor m\u00e9g be\u00e9rhetek f\u00e9l nyolcra. Miut\u00e1n haza\u00e9rt\u00fcnk, \u00e9s nagy nehezen megtal\u00e1ltuk a kocsikulcsot, bev\u00e1g\u00f3dtunk az aut\u00f3ba, de az 10-15 ind\u00edt\u00e1s ut\u00e1n sem akart indulni. M\u00e1r majdnem feladtuk, amikor v\u00e9gre hajland\u00f3 volt… Persze semmi sem lehet t\u00f6k\u00e9letes, dr\u00e1ga sz\u00fcl\u0151any\u00e1m leverte a visszapillant\u00f3 t\u00fckr\u00f6t a kocsir\u00f3l. N\u00e9h\u00e1ny igaz\u00edt\u00e1s ut\u00e1n m\u00e1r az \u00faton kocsik\u00e1ztunk, \u00e9s be\u00e9rtem f\u00e9l nyolcra! F\u0151 az \u00fcgyelet! Ezut\u00e1n pedig \u00e1tadhattam magam a kicsikre \u00fcgyel\u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9nek. D\u00e9lben, a heti \u00fcgyelet \u00e1tad\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e1r \u00e9n is megk\u00f6nnyebb\u00fclt s\u00f3hajjal t\u00e1voztam.<\/p>\n

    Guly\u00e1s Eszter 8.a<\/p>\n

    \n

    Az 1996. \u00e9vi megyei sakk-di\u00e1kolimpia<\/strong><\/p>\n

    A v\u00e1rosi fordul\u00f3r\u00f3l k\u00e9t als\u00f3s \u00e9s egy fels\u0151s fi\u00facsapatunk jutott ide. Az als\u00f3s „A” csapat (Kiss M\u00e1rton, Nemesi Andr\u00e1s, Duba Tam\u00e1s) biztos gy\u0151ztesnek l\u00e1tszott. Kevesebb es\u00e9lye volt helyez\u00e9sre az als\u00f3s „B” csapatnak (Kiss \u00c1d\u00e1m, Magossy Tibor, Sz\u00e9n\u0151si Istv\u00e1n) \u00e9s a fels\u0151s csapatnak (Magossy Imre, Guld Attila, Kiss Bal\u00e1zs, Kiss Mikl\u00f3s, Sz\u00f6gi Zolt\u00e1n).
    \nKezd\u0151dik a verseny. A fels\u0151s\u00f6k el\u0151sz\u00f6r a leger\u0151sebb ellenf\u00e9llel, a Zr\u00ednyi Ilona \u00c1lt. Isk. csapat\u00e1val j\u00e1tszanak. A pap\u00edrforma szerint ki is kapnak 3:1-re. A k\u00f6vetkez\u0151 meccsen azonban fel\u00e9bred a csapat \u00e9s nyer, majd egyre b\u00e1trabban, egyre jobban j\u00e1tszik. K\u00f6zben az als\u00f3sok szorgalmasan gy\u0171jt\u00f6getik pontjaikat, biztos l\u00e9p\u00e9sekkel haladnak az els\u0151 hely fel\u00e9. A fels\u0151s\u00f6kn\u00e9l baj van az er\u0151sorrenddel, ketten rossz helyre \u00fclnek, ezzel majdnem elvesz\u00edtj\u00fck az \u00f6sszes pontot, amit szerezt\u00fcnk. R\u00e1ad\u00e1sul \u00edgy a be\u00edrt eredm\u00e9nyek sem stimmelnek, teljes a k\u00e1osz. V\u00e9g\u00fcl minden tiszt\u00e1z\u00f3dik, \u00e9s folytat\u00f3dik a j\u00e1t\u00e9k. A verseny h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben m\u00e1r felszabadultan, g\u00f6rcs n\u00e9lk\u00fcl j\u00e1tszik a csapat, egyre t\u00f6bb pontot cs\u00edpve el ellenfeleit\u0151l. Sajnos v\u00e9g\u00fcl nem tudja behozni kezdeti h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1t a Zr\u00ednyi Ilona \u00c1lt. Isk. csapat\u00e1val szemben, de a 2. helynek is \u00f6r\u00fclhet\u00fcnk. M\u00e9g nagyobb az \u00f6r\u00f6m az als\u00f3sokn\u00e1l, mikor kider\u00fcl: iskol\u00e1nk als\u00f3s „A” csapata megyebajnok \u00e9s bejutott az orsz\u00e1gos d\u00f6nt\u0151be! Als\u00f3s „B” csapatunk a 3. helyen v\u00e9gzett! Az orsz\u00e1gos d\u00f6nt\u0151n az „A” csapat az 5. lett.<\/p>\n

    \n

    Di\u00e1kszemmel az iskol\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/p>\n

    Az \u00f6sszevon\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet ellen – teljes biztons\u00e1ggal \u00e1ll\u00edthatom, hogy – mind a di\u00e1ks\u00e1g, mind az oktat\u00f3k egy emberk\u00e9nt l\u00e9ptek volna fel. A tantest\u00fclet eredm\u00e9nyes munk\u00e1ja legink\u00e1bb az orsz\u00e1gos tanulm\u00e1nyi versenyeken, p\u00e1ly\u00e1zatokon nyilv\u00e1nul meg.
    \nHa a sz\u00fcnetben a folyos\u00f3r\u00f3l kin\u00e9z\u00fcnk az ablakon, az \u00e1rt\u00e9r z\u00f6ldj\u00e9t pillanthatjuk meg. Ez sokunk figyelm\u00e9t elker\u00fcli, de biztosan \u00e9szrevenn\u00e9nk a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, ha csak egy napot is egy belv\u00e1rosi iskol\u00e1ban t\u00f6lten\u00e9nk. \u00cdgy di\u00e1kszemmel (a tanul\u00e1st lesz\u00e1m\u00edtva) igazi di\u00e1kparadicsomban \u00e9lek m\u00e1r lassan nyolc \u00e9ve. E Tisza-parti \u00e9p\u00edtm\u00e9nynek a trad\u00edci\u00f3i bizony 100 \u00e9vre ny\u00falnak vissza, de a k\u00f6rnyezet\u00fcnk meg\u0151rizte term\u00e9szetes jelleg\u00e9t.
    \nA t\u00e1rsaim egy\u00e9ni tulajdons\u00e1gai sz\u00ednesebb\u00e9 teszik a h\u00e9tk\u00f6znapjaimat. J\u00f3k az oszt\u00e1lyk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek. Megpr\u00f3b\u00e1lunk \u00f6sszetartani \u00e9s iskol\u00e1n k\u00edv\u00fcl is \u00e1polni a remek kapcsolatokat…<\/p>\n

    Terhes N\u00f3ra 8.a<\/p>\n

    \n

    Kir\u00e1ndul\u00e1s Angli\u00e1ba<\/strong><\/p>\n

    1995 nyar\u00e1n iskol\u00e1nk egy utaz\u00e1si irod\u00e1val kir\u00e1ndul\u00e1st szervezett Angli\u00e1ba. Ezzel a lehet\u0151s\u00e9ggel majdnem negyvenen \u00e9lt\u00fcnk.
    \nJ\u00falius 9-\u00e9n indultunk. Izgalmas, sz\u00e9p, m\u00e9gis f\u00e1raszt\u00f3 k\u00e9tnapos \u00fat \u00e1llt el\u0151tt\u00fcnk.
    \nM\u00e1snap az esti \u00f3r\u00e1kban \u00e9rt\u00fcnk Londonba. Ott m\u00e1r v\u00e1rtak a csal\u00e1dok, akikn\u00e9l elsz\u00e1ll\u00e1soltak minket. Befogad\u00f3inkkal est\u00e9nk\u00e9nt j\u00f3kat besz\u00e9lgett\u00fcnk. Megismerkedt\u00fcnk az angol konyha „remekeivel”. Az elk\u00f6vetkez\u0151 napokban jobbn\u00e1l jobb programok k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st. S\u00e9t\u00e1lhattunk a Big-Ben-n\u00e9l, zen\u00e9s \u0151rs\u00e9gv\u00e1lt\u00e1st n\u00e9zhett\u00fcnk a Buckingham palot\u00e1n\u00e1l. Ki\u00e9lhett\u00fck v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si szenved\u00e9ly\u00fcnket a Soho-ban, az Oxford Streeten, majd egy hangulatos k\u00e1v\u00e9z\u00f3ban tejes te\u00e1t ihattunk. Hajmereszt\u0151 kalandokban lehetett r\u00e9sz\u00fcnk Chessingtonban, egy Disneyland-szer\u0171 vid\u00e1mparkban. Tal\u00e1lkozhattunk Boris Becker, VIII. Henrik \u00e9s hat feles\u00e9ge, Michael Jackson \u00e9s m\u00e9g sok h\u00edress\u00e9g viaszm\u00e1solat\u00e1val Madame Tussaud panoptikum\u00e1ban. Brighton-ban, egy v\u00edzivid\u00e1mparkban etethett\u00fck, simogathattuk a r\u00e1j\u00e1kat, c\u00e1p\u00e1kkal f\u00e9nyk\u00e9peztett\u00fck magunkat. A Tower-ban megn\u00e9zhett\u00fck azt a helyet, ahol Boleyn Ann\u00e1t is lefejezt\u00e9k. Megcsod\u00e1lhattuk a brit uralkod\u00f3k koron\u00e1it, jelv\u00e9nyeit. A Tower-ban \u0151rzik a vil\u00e1g legnagyobb csiszolt gy\u00e9m\u00e1ntj\u00e1t, ami egy jogarban van. Elment\u00fcnk Greenwich-be is, ahol a 0. hoszsz\u00fas\u00e1gi fok kezd\u0151pontja van, \u00e9s \u00fagy \u00e1llhattunk, hogy egyik l\u00e1bunk keleten, a m\u00e1sik nyugaton volt. \u00dagy \u00e9rzem, hogy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra eml\u00e9kezetes utaz\u00e1s marad. Sz\u00edvesen elmenn\u00e9k \u00fajb\u00f3l!<\/p>\n

    Bogos Judit 6.a<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Hetvenes \u00e9vek „Csak a sz\u00e9pre eml\u00e9kezem” 1962 szeptember\u00e9ben ker\u00fcltem az iskol\u00e1hoz napk\u00f6zis nevel\u0151nek. \u00cdgy v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9 a fels\u0151tagozatos csoport megoszt\u00e1sa 5-6. \u00e9s 7-8. oszt\u00e1lyokra. Ezzel vehette kezdet\u00e9t a napk\u00f6zis csoportok \u00e9s a napk\u00f6zis ell\u00e1t\u00e1st \u00e9s foglalkoztat\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9se. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben m\u00e1r h\u00e1rom p\u00e1rhuzamos oszt\u00e1ly indult az egyes korcsoportokban, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva pedig […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":1616,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-1631","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1631","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1631"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1631\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1616"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.tiszaparti.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1631"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}