„A népmesék nem egy letűnt világ nyomai, hanem elődeink ránk örökített bölcsességének gyöngyszemei. A mese a lelki rokonunk, a bölcs és tapasztalt öregapánk és öreganyánk, aki a kellő időben tanáccsal és segítséggel látja el a tisztelettel és nyitott szívvel feléje forduló hallgatót. A népmesék kincsestárában tudást és erőt kap kis és nagy küzdelmeihez az, aki megdolgozik érte. A mese reményt és erőt adó, csodával meglocsolt szigorú tanítónk, aki mindig azt mutatja meg magából, amire épp szükségünk van” – olvashatjuk a Móra Könyvkiadó weboldalán.
Ezt a gondolatkört érezzük magunkénak, ezért ünnep számunkra szeptember 30-a, Benedek Elek születésnapja.
Hagyományainkhoz híven meseírásra buzdítottuk az 5-6. osztályos tanulóinkat. A történetük vezérmotívumának most az „égig érő” kifejezést ajánlottuk.
Nagy örömünkre fordulatos, gondolatgazdag, egyedi mesék születtek mindkét évfolyamon.
Rendkívüli irodalomórával folytattuk az ünneplést szeptember 30-án. Középpontba idén az élőszavas mesemondást állítottuk. Vendégként hívtuk mesélőnek Jegercsik Erika tanító nénit és Petrócziné Mészáros Erzsébet tanárnőt. Bizalomjátékokkal kezdődött a foglakozás, majd csodálatos mesemondásukkal varázsoltak el bennünket az előadók. Az óra végén dicsérő oklevelet vehetett át minden meseíró diák.
a humán munkaközösség nevében Gazsóné Sári Mária magyartanár
