Irma néni és az 5. b osztályos matematika tehetségműhely tanulói beszélgettek Emmával ezekről a sikerekről.

Sára: Hogyan találtál magadra a matematikában?

Emma: Már második osztálytól feltűnt a szüleimnek, hogy jó voltam matekból. Kaptam tőlük feladatokat, amiket sikerült jól megoldani. Ez sikerélményt adott, és szívesen mentem versenyekre. Egy idő után már azt éreztem, hogy megszerettem a matematikát.

Máté: Mi az első gondolatod, ha nem értesz egy feladatot?

Emma: Elolvasom még egyszer, kicsit gondolkodom, és ha rögtön nem tudom a megoldást, akkor megyek tovább, és a végén újra visszatérek rá.

Anna: Verseny közben hogy érzed magad, izgulsz?

Emma: A verseny előtt egy kicsit izgulok, de csak addig, amíg meg nem kapom a feladatokat, és még a végén, hogy jó lett-e.

Sára: Magadtól ülsz le otthon gyakorolni?

Emma: Ebben anya segít. Beosztja a feladatokat, amiket jó lenne megcsinálni, de a választás lehetősége az enyém.

Irma néni: Szerinted mi a titka a „tehetséges gyereknek”, és Te mivel ösztönzöd magad?

Emma: Nagyon fontos a téma iránti érdeklődés. Engem nagyon izgat, hogy egy feladatnak mi lehet a megoldása, és mindig magamhoz képest szeretnék fejlődni. Persze kitartás nélkül ez kevés lenne.

Patrik: Szeretnéd-e a matekot továbbvinni a felnőtt életedbe, és hogyan?

Emma: Most úgy gondolom, hogy informatikus szeretnék lenni, a robotika nagyon érdekel.

Irma néni: Hogyan éled meg a sikereidet?

Emma: Elvárom magamtól, hogy ott legyek az országos legjobb tízben. Emellett azért rendszeresen lovagolok, táncolok, az angolt is intenzíven tanulom, és a kutyáinkat sétáltatom.

Irma néni: Mit tanácsolnál a gyerekeknek, hogyan legyenek sikeresek?

Emma: Azt, hogy szeressék azt, amit csinálnak, gyakoroljanak sokat, és keressenek ehhez segítséget, olyan embert, aki átlendíti őket a nehézségeken!